Papageno Radio
Címlap Online programokat kínál a Szépművészeti Múzeum a karácsonyi készülődéshez

Online programokat kínál a Szépművészeti Múzeum a karácsonyi készülődéshez

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ahogy már jeleztük, a Múzeum+ nem vész el, csak átalakul és M+LIGHT néven a biztonságos online térbe költözik, hogy Önök ne maradjanak kedvenc rendezvényük nélkül.  

Gondolt már arra, hogy estélyiben, szmokingban, egy pohár pezsgőt kortyolgatva, vagy akár házikabátban, nyuszis papucsban egy forró csoki társaságában tekintené meg egy kiállítás képeit? Jó hír, hogy most megteheti! Az otthoni előkészületeket Önre bízzuk, a különleges múzeumi élményeket pedig mi garantáljuk. 

Az adventi időszak meghittséggel, szeretettel teli várakozás. Ehhez a boldog, karácsonyi készülődéshez szeretnénk most kínálni két programot. 

Büszkén mutatjuk be frissen megjelent, színesen illusztrált Karácsony a Múzeumban című ismeretterjesztő kiadványunkat egy online könyvbemutatón.

Az európai művészet történetét napjainkig meghatározzák azok az alkotások, amelyek Jézus születésének varázslatos történetét mutatják be. Az Angyali üdvözlettől a Megtestesülésig vezető út csodája az elmúlt századokban számtalan művészt megihletett. Karácsony közeledtével lehet, hogy elevenebbé válnak a háromkirályokról vagy épp a betlehemi csillagról bennünk élő gyermekkori képek. De vajon hogyan jöttek létre, és az évszázadok alatt mi alakította a születéstörténet szereplőinek és helyszíneinek ábrázolásmódját? Lehet-e jelentősége egy-egy apró részletnek, színnek mozdulatnak?

Ez a kis könyv arra tesz kísérletet, hogy a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria legszebb karácsonyt ábrázoló képeit végignézve rávilágítson arra a titkokkal teli szimbólumrendszerre, amely a ma embere számára meglepetések egész sorát kínálja. 

Várakozás című fejezetben például részletesen megismerkedhetünk a gyermekét váró Mária egy meghatóan szép ábrázolásával. Bár a Bibliában keveset olvashatunk Mária életének ezen időszakáról, a téma így is megihlette mesterek egész sorát. 

Az online könyvbemutató keretében még több érdekességet láthatnak és hallhatnak a művészettörténész és múzeumpedagógus szerző, Cser Judit, valamint a grafikusművész illusztrátor, Kun Fruzsina beszélgetéséből. 

A témához kapcsolódóan, szintén Karácsony a Múzeumban címmel egyórás tárlatvezetést ajánlunk. A ZOOM platformon tartott online vezetés leginkább vetített prezentációra emlékeztet. Bár nem a kiállítótérből jelentkezünk be, a modern technológia segítségével az élő vezetések igazi közösségi élménnyé válnak.

A könyvet megvásárolhatja ezen a linken, a MúzeumShopban. Vásárlásával nem csak szép ajándékra lel, hanem egyúttal a Szépművészeti Múzeumot is támogatja.

Ide kapcsolódik:
Karácsonyi szimbólumok a művészetben – Új kiadvánnyal jelentkezik a Szépművészeti

Ráhangolódásképp, érdemes szemügyre venni néhány, a kötetben megjelenő csodálatos műalkotást a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből.

El Greco: Angyali üdvözlet

A madridi Prado egyik azonos témájú, még Velencében festett képén Greco mozgalmas építészeti környezetbe helyezte és gyermekangyalok csoportjával élénkítette az Angyali üdvözlet jelenetét. Ezen a 16. század utolsó éveiből származó változaton a szobabelsőt felhők és villódzó fények töltik be, így a Máriát körülvevő tárgyak – az egyszerű imapult, a legyezőszerűen szétnyílt könyv, a varrókosár és a virágos váza – kívül kerülnek a valós téren, misztikus jelentéssel telítődnek. A Mária térdét borító lepel széles, hangsúlyos íve mintha csak arra szolgálna, hogy a Szűz kicsiny feje, keskeny, átszellemült arca tőlünk minél távolabbinak és a mennyei hírhozóhoz minél közelebbinek tűnjék. (Tátrai Vilmos)

A műtárgy megtekinthető a Szépművészeti Múzeum Európai művészet 1250–1600 című állandó kiállításában.

MS Mester: Mária látogatása Erzsébetnél

A középkori magyarországi művészet talán legismertebb festményén a Keresztelő Szent Jánossal várandós Szent Erzsébet és Mária a természetben találkoznak, amelynek valamennyi eleme – mintegy a Magnificat szavait követve – magasztalja az Urat. Az idill azonban látszólagos: a kopár sziklák, a csavarodott törzsű fák, éppúgy, ahogy az előtér pompás virágai és gyümölcsei – írisz, szamóca és pünkösdi rózsa – a passióra utaló finom jelzések. Erzsébet kissé meghajolva lép a Szent Szűz elé, s hódolata kifejezéseként csókra emeli Mária balját.

A táblakép a gazdag bányaváros, Selmecbánya Szent Katalin-templomának főoltáráról származik. Az oltárhoz tartozó Királyok imádása-jelenet a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdona, a Születést ábrázoló képet Hontszentantal plébániatemploma őrzi. A passió-jelenetek – köztük az 1506-os évszámot és a mester nevére utaló MS betűket mutató Feltámadás-kép – az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei közé tartoznak. A monogramot Veit Stoss krakkói Mária-főoltárának egyik festőjével azonosították, eszerint a kezdőbetűk Marten Swarcz nevét rejtik.

A műtárgy megtekinthető a Magyar Nemzeti Galéria Késő gótikus szárnyas oltárok című állandó kiállításában.

Gerard David: Pásztorok imádása

Gerard David volt az utolsó nagy mester, aki a korai németalföldi festészet Jan van Eycktől eredő stílushagyományát művelte. Különös művészet ez, gyökeresen más szemléletű, mint az olasz kortársaké, akik amúgy rajongtak az északi festményekért, sőt, ezekről lesték el az olajjal való festés fortélyait. De ez a technikai újítás, amely drágakőszerűen áttetsző, üvegfényű ragyogást varázsolt a felületre, csak egy a számtalan eszköz közül, amellyel ezek a képek megigézik a fogékony nézőt. „A kicsi szép” esztétikája, az ábrázolt világ minden parányi részletét aprólékos műgonddal és szeretettel kidolgozó attitűd az, amely olyan elevenné teszi ezt a kifinomult stílust.

Brugge, ahol David ifjan letelepedett, mintha e hagyomány summája lenne. Az ékszerdobozszerű városban dolgozott a kor legjelesebb festője, Hans Memling, akinek elegáns, udvari jellegű stílusa döntő befolyást gyakorolt a mai Hollandiából származó fiatalemberre. Jézus születésének bensőséges áhítatú jelenete rendkívül népszerű témája volt a kornak, magától Davidtól is öt „Nativitas” maradt fenn. Amint a háttérben megjelenő városlátképet is megannyi apró részlet eleveníti meg, úgy a történetet is mindenféle epizódok gazdagítják, hogy a nézőhöz közelebb hozzák, átélhetőbbé tegyék a csodát. A gyertya József kezében például arra emlékeztet, hogy voltaképp éjszaka van, ám az újszülöttből szétáradó fény nappali világosságot éleszt a táj fölött. A sárga köpenyes ifjú pásztornak pedig saját arcvonásait kölcsönözte a festő. (Vécsey Axel)

A műtárgy megtekinthető a Szépművészeti Múzeum Európai művészet 1250–1600 című állandó kiállításában.

Agnolo Bronzino: Pásztorok imádása

Bronzino-életrajzában Giorgio Vasari páratlanul szépnek mondja a képet, hozzátéve, hogy éppen az életrajz írásának idején készül róla metszet. Vasaritól értesülünk arról is, hogy a megrendelő Filippo d’Averardo Salviati, vagyis I. Cosimo Medici herceg unokaöccse volt.
Bronzino mély inspirációval és rendkívül nagy ambícióval festette művét, amely nemcsak mint kis méretű sokalakos kép számít ritkaságnak életművében, hanem azzal az egyensúllyal is, amelyet a klasszikus reneszánsz és a manierista eszmények között megteremtett. Az elő-, közép- és háttér harmonikus egybekapcsolása, a figurák félkörbe rendezése, Mária és a gyermek Jézus alakjának középtengelybe helyezése és a tájképi kitekintés a firenzei reneszánsz tradícióhoz köti a képet. A hol graziával teli, hol erőteljesen csavart mozdulatok, az éjszaka hideg kék fénye, a szereplők szoborszerűsége, a makulátlanra csiszolt felületek és a színek ragyogása egyszersmind világossá teszik, hogy előképeit a művész manierista szellemben értelmezte át.

Bronzino az üdvözítő eljövetelének egyszeri, nagy pillanatát örökítette meg, amelyet ember és természet, ég és föld ujjongva ünnepel. Az újszülött földbe süllyedő antik épületromon, a letűnő pogányság jelképén fekszik, amely egyben lépcsőn megközelíthető oltár is. A József mögött a gyermek fölé hajló fehér kendős idős asszony valószínűleg az apokrif evangéliumok Salome nevű bábaasszonya, aki kételkedett Mária szüzességében, ezért leszáradt a keze, és csak a gyermek érintésére gyógyult meg. (Tátrai Vilmos)

A műtárgy megtekinthető a Szépművészeti Múzeum Európai művészet 1250–1600 című állandó kiállításában.

Fényes Adolf: Mákos kalács

 

Fényes második, színesebb korszakában festette ezt a csendéletet. Az ekkor készült csendéletekben a 20. század elejei magyar polgárság környezetét, tárgyait ábrázolja. Ezek a képek éppen annak köszönhették népszerűségüket, hogy a vásárlók saját környezetüket ismerhették fel rajtuk. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a szecesszió szelíd eszközeivel Fényes határozott ritmust adott kompozícióinak. Ez a ritmus mind az egymásnak jól megfelelő színekben, mind a formákban jelen van. A kompozíció minden eleme szigorú szimmetriának van alárendelve. (www.hung-art.hu)

A műtárgy megtekinthető a Magyar Nemzeti Galéria Modern idők című állandó kiállításában.

M+ LIGHT LIVE: 2020. december 10., csütörtök

Jegyvásárlás itt. (A fizetős tárlatvezetésinket izgalmas ingyenes tartalmakkal egészítettük ki. A teljes programkínálat december 10-én 19.00-tól lesz elérhető.)

A teljes program itt érhető el.

Promóció

X
X