Papageno Radio
- hirdetés -
Színház Szász Júlia: „Shakespeare Júliája egy nagyon is modern nő”

Szász Júlia: „Shakespeare Júliája egy nagyon is modern nő”

Vidnyánszky Attila rendezésében készül a Nemzeti Színház új Rómeó és Júlia előadása. A történet időtlenségét jelképező kortárs és reneszánsz fúziókról, David Bowie-ról, mai értelmezésekről a címszerepet alakító Szász Júliával beszélgettünk.

- hirdetés -

– Hogyan fogadtad Júliát?

- hirdetés -

Nem számítottam rá, nagyon meglepett. Sok érzés kavargott bennem, örültem neki, izgatottan vártam, de közben féltem is tőle. A drámairodalom talán legszebb alakját megformálni felelősség, de az egyik legmegtisztelőbb feladat.

– Melyek azok a női figurák, melyeken keresztül eljutottál Juliához?

Az egyetemi éveim alatt volt szerencsém a Vihar Mirandáját alakítani, a Meggyeskertben Ányát, vagy a Körhinta Mariját. De meghatározó volt Anna kisasszony is a Bátrak földje című sorozatban. A legtöbb általam játszott karakterben az a közös, hogy eleinte naiv kislányoknak tűnnek, de később kiderül, hogy mégsem azok, fellázadnak és kézbe veszik a sorsukat. Úgy érzem, hogy ezek a szerepek rajtam is sokat formáltak, fejlődtem általuk.

Szász Júlia – fotó: Eöri Szabó Zsolt

– Volt bármilyen meghatározó élményed korábban a Rómeó és Júliával kapcsolatban?

Tizenegy éves lehettem, amikor először találkoztam a történettel a Baz Luhrmann-féle feldolgozásban, Claire Danes és Leonardo DiCaprio főszereplésével, később pedig a csodálatos látványvilágú és hangulatú Zeffirelli-adaptáció vált számomra etalonná.

– Melyek Júlia legérdekesebb vonásai szerinted?

– Izgalmas és sokrétű figuráról van szó. Elemi erő, szenvedély és bátorság jellemzi. Tiszta, romlatlan, de mégsem naiva, mert hatalmas utat jár be.

– Milyen értelmezése lehet egy mai nő számára ennek a karakternek?

– Bizonyos értelemben Júlia egy nagyon is modern nő. Bár akaratlanul, de ő vall szerelmet először Rómeónak, sőt, ő kéri meg a kezét… Kézbe veszi a sorsát, csak a saját útját hajlandó járni. Sokszor nem merünk kezdeményezni, felvállalni az érzéseinket, mert félünk, ezért inkább egy felszínesebb, „biztonságosabb” kapcsolatba megyünk bele. Talán ebben tud Júlia erőt és hitet adni, hogy létezik igaz szerelem, amiért néha tenni kell, és kockáztatni.

Szász Júlia – fotó: Eöri Szabó Zsolt

– Kortárs vagy reneszánsz díszletben valósul meg az előadás?

– Maga az alapmű is rendelkezik egyfajta elemeltséggel, amit a látványvilág és a dramaturgia is tükröz. Júlia például a darab elején pedáns, feszes, korhű jelmezt visel, későbbi megjelenése viszont a jellemfejlődésével összhangban változik, olyannyira hogy szinte végig lelke mélyére látunk. Talán a költői a legjobb szó a darab díszlet- és jelmezvilágára, amely reflektál ugyan a reneszánsz miliőre, de sokkal inkább kelti a kortalanság érzetét.

– Hogyan értékeled a próbafolyamat?

Óriási koncentrációt és lelkiismeretes felkészülést igényel a közös munka. Összetartó és egymásra odafigyelő a csapat, ez egy ilyen műnél szerintem elengedhetetlen. A koncepciót tekintve, meghatározó a zene szerepe, a klasszikusoktól David Bowie-ig terjed a paletta.

Ide kapcsolódik:
„Lelkünkből fakadó nagy történet” – Rómeó és Júliát rendez Vidnyánszky Attila a Nemzetiben

– David Bowie?

– Első hallásra talán merész, de rendkívül speciális hangulatot teremt. Annyit árulhatok el, a hogy szerelmesek törtélnetének legmeghatározóbb pillanataiban lesz szerepe.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.