Papageno Radio
Blogok Múzeum+ Szeptemberben is Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában

Szeptemberben is Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában

A szüret az egyik legjobb dolog a szeptemberben – hát még akkor, ha nem nekünk kell a vesszők között hajlongani, hanem csak büntetlenül élvezhetjük a finomabbnál finomabb borokat a Magyar Nemzeti Galéria idén tíz éves Borszerda programsorozatának záró estjein! A művészet, a mennyei borok és a gasztronómia szerelmeseit szeptember 15-én és 22-én is várja a Galéria!

A júliusban indult programsorozat témája Színek, ízek, képek – ennek fényében a vörös, kék, zöld és arany estek után a fekete és fehér árnyalatai kerülnek ősszel a középpontba! Budapest alighanem legimpozánsabb panorámája mellett foglalhatnak helyet a Borszerdákra ellátogatók, akik nem csak kiváló minőségű borokat kóstolhatnak, hanem igazi kulturális csemegét is kapnak a múzeumban: a fekete és fehér témákhoz igazodnak a művészettörténeti előadások és tárlatvezetések, mindezt megspékelve hangulatos élőzenével a Juhász Gábor Trió és a Sapszon Orsolya – Cseke Gábor duó jóvoltából.

Mindkét este hallhatnak egy-egy érdekes beszélgetést a borról – s mindarról, ami mögötte van, így személyes, emocionális, őszinte gondolatokkal kiegészítve. Ne hagyják ki az ősz egyik legizgalmasabb programját – csatlakozzanak a Borszerda programsorozathoz és koccintsanak egyet a művészetre (is) a kultúra egyik fellegvárában!

Későesti panoráma a Magyar Nemzeti Galéria teraszáról / fotó: Szántó András
Későesti panoráma a Magyar Nemzeti Galéria teraszáról / fotó: Szántó András

A szeptember 15-i, „Fekete” esten a Gere Pincészet szolgáltatja a finomabbnál finomabb borokat – nem véletlenül, ugyanis nevük évtizedek óta a minőség védjegye és számos elismerésnek köszönhetően az ország egyik legismertebb pincészete. Villány legszebb területeiről termelt borai hét generációnyi hagyományt ötvöznek a jelenkor innovatív gondolkodásával. Tökéletesen érett, egészséges szőlő és tudatos hordóhasználat jellemzik a borászat stílusát, eleganciával és harmóniával megfűszerezve azt.

A meghívott borászatok képviselőjével minden este Kocsis-M. Brigitta műsorvezető beszélget. Az újságíró szerelme a magyar bor, ezért szerzett bortanácsadói végzettséget a Borkollégiumban 2020 márciusában. A pandémia alatt indította el BorPortré című online beszélgetős műsorát, melyben a tudományos, az üzleti és a kulturális élet kiválóságaival beszélget egy-egy pohár bor mellett. Vendégei között szerepelt többek között Al Ghaoui Hesna újságíró, Bánki György pszichiáter, Csókay András idegsebész, Juhász Anna irodalmár, Kiss László csillagász, Kürti Sándor üzletember és Zólyomi Zsolt parfümőr is.

Ide kapcsolódik:
Munkásmozgalmak, vallási ellentétek és prostitúció - Megnéztük a Nemzeti Galéria preraffaelita kiállítását

Azért is páratlan lehetőség a „Fekete” estre ellátogatni, mert a szeptember 15-i Borszerda hetének végén zár a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbított Vágyott szépség kiállítás, amely a londoni Tate Múzeum preraffaelita remekműveit mutatja be átfogóan. A kiállításon közel száz lenyűgöző alkotást láthat szeptember 19-ig a közönség. Ehhez a fantasztikus tárlathoz kapcsolódóan hallhatják a kurátor, Plesznivy Edit művészettörténész előadását A művészkör nőalakjai: alkotók, modellek, szerelmek és élettársak címmel, így a kiállított képeken fel-feltűnő, a mozgalomban tevékenyen résztvevő Elizabeth Siddal, Euphemia „Effie” Gray, Fanny Cornforth, Jane Burden, Georgiana Burne-Jones, Maria Zambaco és Emma Madox Brown a preraffaeliták vezéralakjainak életében betöltött jelentőségét is megismerhetik.

Vágyott szépség kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András
Vágyott szépség kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András

A preraffaelita mesterek hatása jelentős volt az 1900 körüli évek magyar művészetében is, ezért a Nemzeti Galériában Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében című, a hazai vonatkozásokat megjelenítő kiállítás is kapcsolódik az angol anyaghoz. A korszak egyik kiemelkedő művésztelepe a gödöllői volt, amely ugyancsak nem mentesült a preraffaeliták hatása alól.

A természettel való szoros kapcsolat és a testi és lelki egészség ápolása kiemelkedően fontos volt a korszakban a művészek számára. Rendkívül egészséges életmódot folytattak a művésztelepen, fontos volt számukra a testmozgás, saját termesztésű „organikus” élelmiszereket ettek, és javarészt vegetáriánusok voltak, folyamatos értetlenséget kiváltva ezzel az akkori orvosokból. Gondolkodásuk, így művészetük alapja a szellemi felszabadultság, a nyitottság és szabadság, a családcentrikusság volt (a gyermekek is részt vehettek a felnőttek tevékenységében!), és sokszor nemcsak szakmai, hanem rokoni szálakkal is kapcsolódtak egymáshoz. Olyan erős kötelék volt ez a tagok között, hogy „Egészélet szigeteként” aposztrofálták magukat.

Vágyott szépség kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / Szántó András
Vágyott szépség kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / Szántó András

„A művészet maga az élet! A művészetet (…) az egész életben keressük, és így fogjuk megtalálni életünk harmóniáját és szépségét” – vallották. A tagok gyakorlatilag már jó száz évvel ezelőtt megvalósították azt, amit ma egyenjogúságként és egészséges létformaként ismerünk. Az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművességet igyekeztek feléleszteni és megújítani, illetve szecessziós összművészeti szellemben alkottak a művészetek minden műfajában. A gödöllői szövőműhelytől még uralkodók és főurak is rendeltek kárpitot, így például II. Viktor Emánuel is.

Nagy Sándor felesége, Körösfői-Kriesch Aladár húga, Kriesch Laura nemcsak mint feleség, hanem mint múzsa és alkotótárs is fontos szerepet játszott a művésztelep egyik alapítójának életében, olyannyira, hogy házasságkötésük után Nagy Sándor szignójában gyakran megjelent felesége nevének kezdőbetűje is. Összetartozásukat közös portrék sora és sírjuk is bizonyítja: a kopjafájuk egy tőből indul, kétfelé ágazva. Életcéljuk a szeretettől átitatott közös élet elérése volt, amit tökéletesen be is teljesítettek, ám mindemellett képző- és iparművészként is jelentős művésznőt tisztelhetünk Laura személyében.

A családjukat megörökítő fényképeket szintén művészeti igénnyel készítették a gödöllőiek – érdemes ezeket a fotókat élőben megtekinteni „Az utópia szépsége” kiállításon. A művésztelepről és annak mindennapjairól, de még Gulácsy Lajos, Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József remekműveiről is hallhatnak a Művészek és próféták című tárlatvezetés keretében!

Az utópia szépsége kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András
Az utópia szépsége kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András

Nem kell művészettörténésznek lenni ahhoz, hogy a fekete-fehér kapcsán eszünkbe jusson a grafika műfaja: Színek fekete-fehérben: a rézkarc művészete címmel Földi Eszter előadását is meghallgathatják az érdeklődők, ahol a művészettörténész részletesen bemutatja a legkifinomultabb sokszorosítható grafikai eljárást.

A 19. század második felétől a francia és angol művészek a rézkarc nagy hagyományú technikáját újult érdeklődéssel használták. Ez a rézkarc újjászületése, az „etching revival”, melynek talán legismertebb képviselője James McNeill Whistler. Az előadás során szó lesz a jeles külföldi rézkarcolók tevékenységéről, illetve a rézkarc magyarországi népszerűvé válásáról, a századelő rézkarcolóitól az 1920-as évek rézkarcoló nemzedékéig, és választ keresnek Olgyai Viktor, a nagy hatású rézkarcoló és oktató kérdésére: „Hogy is képes a grafikusművész színértéket adni az abszolút feketével?”

A Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András
A Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András

Érdemes még kiemelni két kurátori tárlatvezetést az est programjai közül: Kolozsváry Mariann a …félig kép, félig fátyol… Gedő Ilka grafikái című kiállításban, Bódi Kinga pedig a frissen nyílt, nemrég a Papagenón is bemutatott Gerhard Richter. Valós látszat című tárlatban tart tárlatvezetést!

A Gedő Ilka művészetét bemutató tárlaton a művésznő közel félszáz grafikájából látható válogatás. Gedő Ilka a magyar művészet különleges, magányos alkotóinak egyike, nem kötődik sem a magyar, sem az egyetemes művészet hagyományos vagy avantgárd vonulataihoz, s alkotómódszere is egyedülálló. Nem véletlen, hogy grafikái a világ legjelentősebb múzeumainak gyűjteményében – többek között a bécsi Albertinában, a londoni British Múzeumban, a New York-i Metropolitan Múzeumban vagy a jeruzsálemi Yad Vasem Művészeti Múzeumban – is megtalálhatók.

S ha mindez nem lenne elég: számos további program közül választhatnak az estre ellátogatók, így hallhatnak a múzeum falain látható végzet asszonyairól, Fekete, fehér, igen, nem címmel a kortárs részleg témába illeszkedő remekműveiről, továbbá a késő gótikus szárnyasoltárokon feltűnő angyalokról és démonokról is…

Későeste a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András
Későeste a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András

A szeptember 22-i „Fehér” esten a szekszárdi Bodri Birtok szolgáltatja az italokat. A pincészet ma már egy igazi borturisztikai komplexum, hiszen borászatot, rendezvénycentrumot, éttermet, látványkonyhát és vendégházakat is magába foglal. A Bodri Pincészet saját termő szőlőterülete jelenleg több mint 150 hektár, amihez több hektár integrációban működtetett szőlőterület is kapcsolódik.

 

Előadás a Magyar Nemzeti Galériában, a háttérben Szinyei Merse Pál Majális című festménye / fotó: Szántó András

A programon Minden szín alfája – A fehér Szinyei Merse Pál művészetében címmel Krasznai Réka művészettörténész tart előadást. A Majális fehér ruhás nőalakján, a Léghajó krémfehér csíkjain, a Pacsirta vattacukorszerű, puha, kerek bárányfelhőin, a Ruhaszárítás szélben lobogó fehér szövetein, a Hóolvadás olvadó fehérjein vagy Szinyei Téli tájának a napkeltétől színesre festett megannyi árnyalatán is fellelhető a fehér szín, s a sort még sokáig folytathatnánk, hiszen nincs olyan festmény, amely ne tartalmazna legalább egy kicsikét az említett színből. A fehér minden szín alfája: nélkülözhetetlen alapszín a festők palettáján, bár a vásznon gyakran álcázza magát, elbújik, észrevétlen marad – ám épp ettől izgalmas!

A Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András
A Gerhard Richter. Valós látszat című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában / fotó: Szántó András

A tárlatvezetések ezúttal a tisztaság és világosság köré szerveződnek: hallhatnak az újító, mondhatni tiszta lappal nyitó Nyolcak művészcsoport festészetéről, illetve a gótika művészetében fellelhető fényszimbolikáról is. A Valós látszat kiállításban több program közül választhatnak – többek között Winkler Nóra és Topor Tünde exkluzív, A megfogható Richter című vezetését is! S ha már a témánál vagyunk: Richter elmosódott, fekete-fehér remekművein, az absztrakt műveken fel-fel bukkanó fehér rétegekben, illetve a szürke árnyalataiban mind megbújik az est színe. A grandiózus tárlatot Benjamin Katz fotói egészítik ki – amelyek milyen más színben pompáznának, ha nem fekete-fehérben…?

Várja önöket szeretettel a Magyar Nemzeti Galéria szeptember 15-én a „Fekete”, illetve szeptember 22-én a „Fehér” Borszerda esteken!

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!