Több mint másfél milliárd, egészen pontosan 1.622.249.500 dollár, azaz átszámítva durván 654 milliárd forint – ennyit hozott a Christie’s kétnapos New York-i Paul Allen-árverésén kalapács alá vitt pontosan másfélszáz műalkotás. Ezek közül korábban jó néhányra felhívtuk a figyelmet itt a Senki többet? blogban; most ezeknek a tételeknek a szerepléséről számolunk be.
2022. november 9. mindenképpen bevonul a világ műkereskedelmének történetét őrző lapokra: ezen az estén tartotta a Christie’s árverezőház a néhai Microsoft-társalapító, Paul Allen műgyűjteményéből kalapács alá került alkotások első felének az árverését. Aznap este összesen hatvan tételre (egy alkotást az árverés előtt visszavontak) licitálhattak az érdeklődők, akik alaposan ki is tettek magukért: az egytől egyig elkelt munkák össz-leütési ára 1,296 milliárd dollárt tett ki, vagyis a jutalékok hozzászámolása után az eredmény 1.506.386.000 dollár lett. A hatvan mű közül ötnek az ára lépte át a 100 millió dolláros ár-határt, további hété a 30 milliót, és összesen húsz új alkotói életműrekord született.
A másnapi folytatásban kilencven – az előző napiaknál jóval kevésbé kvalitásos – tétel szerepelt, és ezek is hoztak még további 115.863.500 dollárt, így alakult ki a bevezetőben említett összesített árbevétel. (Az eddig csúcstartó, a Macklowe-kollekció a maga 922 millió dolláros össz-bevételével így messze a második helyre szorult.)
Itt a Senki többet? blogban mi előzetesen már több alkalommal is bemutattunk egy párat az árverésre kerülő kiemelkedő alkotások közül; először augusztus 27-én az elsőnek bejelentett két sztártételt. Ezek egyike Paul Cézanne 1888 és 1890 között olajjal festett La Montagne Sainte-Victoire (A Sainte-Victoire hegy) című, 65×81 centiméteres vászna volt, amelynek az értékét a ház előzetesen nagyjából 120 millió dollárra becsülte. A festményért a liciteket 90 millió dolláron indították, és a leütés tényleg éppen 120 milliónál történt, vagyis a kép végső ára a jutalékokkal együtt 137.790.000 dollár (55,556 milliárd forint) lett; soha ennyit eddig még árverésen nem adtak egyetlen Cézanne-munkáért sem (magánüzletben igen). Mint annak idején megírtuk, Allen a művet 2001-ben a Phillips, de Pury & Luxembourg árverésén 38,5 millió dollárért vette meg.
Ugyanabban a cikkben mutattuk be Jasper Johns 1960-ban készült Small False Start (Kis hamis kezdet) című akrilmunkáját is: ennek akkori előzetes becsértéke 45–65 millió dollár volt. Ezt a tételt 48 millió dolláron ütötte le az árverésvezető, vagyis a végső ára 55.350.000 dollár (22,317 milliárd forint) lett, ami szintén árverési életműrekord.
Szeptember 25-én aztán további művekre hívtuk fel a figyelmet az árverés anyagából; lássuk most ezek közül a legfontosabbaknak az eredményeit. Gustav Klimt tájképét, az 1903-ban festett Birkenwald (Nyírfaerdő) című vásznat – amelyet, mint akkor megírtuk, Allen 2006 novemberében a Christie’s New York-i aukcióján 40,3 millió dollárért vásárolt meg, és most legalább 90 millió dollárt reméltek kapni érte – 91 millión ütötték le, a végső ára így 104.585.000 dollár (42,168 milliárd forint) lett. Ugyanakkora becsérték után 105.730.000 dollárt (42,630 milliárd forint) adtak Paul Gauguin Maternité II. (Anyaság II.) című 1899-es festményéért, ami ugyancsak árverési életműrekord (ezt Allen 2004-ben a Sotheby’s New York-i árverésén 39,2 millió dollárért vette meg).
Vincent van Gogh tájképét, a Verger avec cyprès (Gyümölcsöskert ciprusokkal) című festményért is legalább 100 millió dollárt vártak a Christie’s szakértői, és nem is csalódtak: a 102 milliós leütés 117.180.000 dolláros (47,246 milliárd forint) végső árat jelen; ennyit sem adtak eddig még soha egyetlen van Goghért sem.
Ugyanilyen várakozás előzte meg Georges Seurat 1888-ban festett Les Poseuses, Ensemble (Petite version) (Modellek csoportja – Kisméretű változat) című munkáját, amelyik a legjobban teljesített az este: a 75 millió dolláros kikiáltási ártól 130 milliós leütésig emelték a kép árát a licitek, a végső – természetesen ugyancsak életműrekordot jelentő – vételár tehát 149.240.000 dollár (60,173 milliárd forint) lett.
Lucian Freud Large Interior, W11 (after Watteau) (Nagy enteriőr – Watteau nyomán) című, 1981–83-ban festett képének becsértéke 75 millió dollár volt, pontosan ennyin is ütötték le, vagyis a jutalékokkal együtt a vevője 86.265.000 dollárt (34,782 milliárd forint) fizet érte.
Claude Monet Waterloo Bridge, soleil voile (Waterloo híd, fátyolos napsütés) című 1899–1903-as, 60 millióra becsült vászna 56 milliós leütés után 64.510.000 dollárt (26,010 milliárd forint) hozott; ezt a képet Allen 1997 novemberében a Christie’s New York-i árverésén 8,2 millió dollárért szerezte meg.
Edouard Manet 1874-ben festett Le Grand Canal à Venise (A Canal Grande Velencében) című munkáját az 50 milliós becsértékhez képest 45 millió dolláron ütötték le, a végső ára 51.915.000 dollár (20,932 milliárd forint) lett.
Paul Signac Concarneau, peace du matin (Opus no. 219, larghetto) (Concarneau, reggeli nyugalom) című festménye is életműrekordot hozott az érte megadott 39.320.000 dollárral (15,453 milliárd forint; ezt Allen 1998 novemberében a Christie’s New York-i árverésen 4,4 millió dollárért kapta meg). JMW Turner Depositing of John Bellini’s Three Pictures in La Chiesa Redentore, Venice (John Bellini három képének elhelyezése a velencei La Chiesa Redentoréban) című, 1841-ben festett munkája 33.595.000 dollárt (13,545 milliárd forint), Sandro Botticelli 1481-ben festett tondója, a Madonna del Magnificat (A Mária ének Madonnája) 48.480.000 dollár (19,547 milliárd forint) ért meg a nyertes licitálóknak.
És végül október 23-án harangoztuk be a gyűjtemény egyetlen most eladásra került fényképét, Edward Steichen Flatiron Building című 1904-es fotográfiáját. A 2–3 millió dollárra becsült tételt végül 10 millió dolláron ütötték le, vagyis a végső ára 11.840.000 dollár (4,773 milliárd forint) lett, amivel a világ egyik legelső színes felvétele jelenleg a második legdrágábban elkelt fénykép lett a világon.
