Hector Berlioz (1803. december 11. – 1869. március 8.) szerette az irodalmi eredetű témákat, és a szenvedélyt sem spórolta ki darabjaiból. Fuvolázni tanult, aztán majdnem orvos lett, de Párizs, az opera és különösen a konzervatórium könyvtára olyan hatással volt rá, hogy pályát módosított.
A romantika korának szobrát akár róla is mintázhatnák. Forradalmiság és pátosz hatotta át majd minden tettét, hihetetlen impulzivitással élt és dolgozott. Zenéi mintha mind róla szólnának, mintha a hangjegyekkel kottázta volna le saját lázas valóságát.
Szenvedélyes volt magánéletében – szerelmeiben különösen – és zenéiben egyaránt, Faustját állítólag magáról mintázta. Emlékiratai szerint egy pesti kiskocsmában komponálta a paraszttánc refrénjét, a Rákóczi-indulót pedig egyenesen beillesztette a műbe.
