Ilja Repin 1863-ban, 19 évesen utazott Szentpétervárra. Először egy rajziskolában tanult, majd felvették a művészeti akadémiára. Jelentős szerep volt a 19. századi orosz festészet megújításában, a merev normák oldásában, képeire – zsánertől függetlenül – jellemző a pontos és kifejező lélektani ábrázolás. És nem utolsósorban neki köszönhetjük a korszak nagy művészeinek portréit.
Ilja Jefimovics Repin 1844. augusztus 5-én született Csugujevben, és 1930. szeptember 29-én hunyt el Kuokkalában (ma: Repino).
Lefestette Mengyelejevet, számos színészt, az Ötök tagjait, Puskint, amint szaval, de készített illusztrációt az Anyeginhez is. Több alkalommal megfestette Lev Tolsztojt, Anton Grigorjevics Rubinsteint és Pavel Tretyakovot. Az Ötök tagjai közül többen álltak vagy ültek neki modellt, de a politikusok és a cár sem maradt ki azok közül, akiket megörökített. Egy Liszt Ferenc-portét is készített, amely a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban látható. Repin kivételes képességgel bírt: mindegyik képen, a színekben, a környezetben, a pózban sűrül az alany személyisége.
Többek között megfestette Glinka portréját. A zeneszerzőről fennmaradt egyik anekdota szerint Beethoven VII. szimfóniájának előadásáról tért haza, amin annyira meghatódott, hogy még otthon sem tudta abbahagyni a sírást. A felesége megkérdezte tőle, hogy mi történt, mire Glinka szipogva válaszolta, hogy „Beethoven”. „Megsértett téged az az ember?” – kérdezett vissza a felesége.
Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakovnak „különös érzéke volt, álom, képzelet, romantika és realitás összeolvasztására, arra, hogy a falusi mesemondók hol vicces, hol borzongató történeteit az emberi lélek hiteles rajzával ne csak illusztrálja, de a hihetetlent hitelesítse”. Repin az ő portréját is elkészítette.
