A Magyar Nemzeti Múzeum megálmodója

Than Mór portréja Pollack Mihályról (részlet)

Pollack Mihály 1773. augusztus 30-án született Bécsben, és 1855. január 5-én hunyt el Tahitótfaluban. Apja építőmester volt, aki fiát gyerekkorától erre a pályára szánta. Pollack Mihály a bécsi akadémiai tanulmányok után a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél szerezte első gyakorlati tapasztalatait.

1798-ban került Pestre, négy évvel később már polgárjogot nyert városi lakos. A Szépészeti Bizottmány (Szépítő Bizottság)  tagjaként nem csupán saját tervezésű épületeivel – több lakóház, a Sándor-palota, a Deák téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum – határozta meg a főváros arculatát, hanem József nádornak adott városrendezési tanácsaival, amelyek közt a Városliget kialakítása is szerepelt. Vidéken is több középület – egyebek mellett város- és megyeházák Székesfehérváron, Szekszárdon és Jászberényben -, illetve kastély fűződik a nevéhez.

A fennmaradtakon kívül jóval több épületet tervezett Pollack Mihály, de a pestiek 1848-49-es harcokban, illetve a második világháborús ostrom során semmisültek meg, több vidéki kastély pedig az enyészeté lett.

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete – fotó: Wikipedia

Legismertebb épülete a Magyar Nemzeti Múzeum, amely az 1832-1836-os országgyűlés anyagi támogatásával, 1837 és 1847 között épült klasszicista stílusban. A homlokzati timpanont Ludwig Schaller készítette, és Rafael Monti faragta ki. A főlépcsőházat díszítő freskókat közel harminc évvel később festette Lotz Károly és Than Mór.

A múzeumlátogatásból inspirálódó építész