Először árvereznek el Artemisia Gentileschinek tulajdonított alkotást az osztrák fővárosban. A Dorotheum aukcióján feltűnő mű Tarquinius Collatinus feleségét, Lukréciát ábrázolja, aki öngyilkosságot követett el, miután az etruszk királyfi megerőszakolta. Míg Titus Livius leírásában az asszony családja körében szúrja le magát (Ab Urbe Condita, 1:58), a képen egyedül látjuk a festészettörténeti hagyománynak megfelelően.
…A kést, melyet ruhája alatt rejtegetett, szívébe döfte, és sebére hullva, haldokolva összeesett. Férje és apja fájdalmasan fölkiált.
A festmény kikiáltási ára 500.000 – 700.000 € és egy európai arisztokrata családtól származik, ahol a XIX. század közepétől őrizték. Egyik közeli stilisztikai párhuzama lehet egy olasz bank tulajdonában levő Sámson és Delila.
Commerciale Italiana, Palazzo Zevallos, Nápoly – forrás: Wikipedia
A mű eredetisége mellett érvelt Nicola Spinosa, Riccardo Lattuada és Wolfgang Prohaska is. Spinosa, a 2015-2016-os római Artemisia Gentileschi kiállítás katalógusának egyik szerzője a képet 1640-1645-re, míg Lattuada 1630-1635-re, az alkotó nápolyi korszakának elejére datálja. A művésztől még további két-három Lukréciát ismerünk, ebből az egyik a milánói vállalkozó, Gerolamo Etro tulajdona.[i]
Gentileschi a római nemesasszonyon kívül több más heroikus női figurát is megfestett az antik mitológiai valamint a zsidó-keresztény hagyományból, így Kleopátrát, Médeiát, Mária Magdolnát, Juditot, Salomét, Delilát és Jáélt is.
A Sziszera gyilkosát ábrázoló mű az ősszel újranyíló budapesti Szépművészeti Múzeumban található. A képtárban őriznek egy másik, Felice Ficherellinek tulajdonított Lukrécia-képet is a korszakból, amelynek érdekessége a túlfűtött katona által viselt zsinóros kék ruha. A férfiakon felülkerekedő nők megfestésében sokan Artemisia saját traumatikus élményének feldolgozását látják.
Az elismert művész, Orazio Gentileschi lányát tanára erőszakolta meg. A férfit beperelték majd elítéltek, jóllehet csak egy év gályarabságra.
Budapest – forrás: SZMMNG Budapest
A #MeToo korszakában nagy népszerűségre tett szert a proto-feministának tartott alkotó, nem tudni, hogy ez mennyiben nyilvánul majd meg az októberi aukción. Kérdés továbbá, hogy sikerül-e a kikiáltási árnál jóval többért leütni a festményt, ahogy azt a Dorotheum szakértői remélik.
[i] Christiansen, Keith; Mann, Judith Walker: Orazio and Artemisia Gentileschi, New York; New Haven: Metropolitan Museum of Art; Yale University Press, 2001, p. 363.
