Kutatók a díványon, avarok és magyarok, Mátyás király mesés kincsei, élet és halál kérdései a késő rézkorban: évezredes titkokra derül fény a Nemzeti Múzeumban a Kutatók éjszakáján, szeptember 28-án, pénteken. A program-kavalkád nemcsak felnőtteknek szól.
Tudd meg, mióta turcsi a malac orra, vagy milyen titkokat őriznek a cserepek a sötét időkből! A Magyar Nemzeti Múzeumban a Kutatók éjszakáján a régészek világa tárul fel a látogatók előtt. Gyerekek és felnőttek válogathatnak, a történelem melyik korszakában, vagy épp a régészet melyik területén kívánnak elmélyülni.
A Kutatók a díványon című programon ezen az estén a múzeum neves régészei mesélnek. Az első két előadáson az avarok kerülnek középpontba.
Ma már nincs olyan kutató, aki megkérdőjelezné, hogy az avarok megélték a magyar honfoglalást, és beleolvadtak a középkori magyar állam népességébe. Hogyan, milyen lépésekben történt ez, hogyan használták, alakították a magyarok a Kárpát-medencében talált „erőforrásokat”?
A harmadik előadás egy sokkal korábbi időszakba repít vissza bennünket. Ötven évvel ezelőtt fejeződtek be a legkorábbi magyarországi régészeti lelőhely, Vértesszőlős feltárásai. Az elmúlt években elvégzett kutatások új ásatás nélkül is pontosították a megtelepülések időrendjét, illetve a telepeken élt emberek kőeszköz-készítési szokásait és életmódját. Ezt követően négy kutató 5700 évvel ezelőtti sorsokkal, élet és halál kérdéseivel szembesít bennünket a rézkor jegyében.
20:00 órakor ismét az avaroké a főszerep, ezúttal a hétköznapok szempontjából. Megtudhatjuk, miben hasonlított és különbözött egy Tisza-menti falusi település egy dunántúli magas rangú harcosokból álló közösségtelepülésétől. Fél óra múltán már a középkorba utazhatunk. A múzeum egyik fiatal kutatója évszázados tikokat fed fel Mátyás király korából.
A korszakból fennmaradt tárgyak kapcsán olyan történeteket hallhatunk, amelyeket sokan ismerünk, de vajon mennyi az igazság bennük? Honnan erednek? A törökverő Kinizsi Pál páncélját és a fekete sereg emlékeit, Mátyás király aranyserlegét, tróntermét is megidézzük a régészeti és történeti utazás során.
A Szunnyadó gyilkosság című előadás (László Orsolya) ismét másik világot tár fel, a sólyi Rómeó és Júlia történetén keresztül. A páros lelethez kapcsolódó rejtélyt egy izgalmas interaktív, oknyomozó előadásban tárja fel a kutató az antropológia, a régészet és a történelem segítségével, krimibe illő hangulatban.
Képpé vált kísérlet – Innovatív képzőművészeti tendenciák 1945-től napjainkig
A Kutatók éjszakájának különleges kínálata lesz a Régészek-régészet közelről: hogy kutatunk? program, amely során a nagy múltú Díszteremben felállított standokon a régészeti szakterületek eredményeit fedezhetik fel a látogatók. Kiderül, milyen eredményekkel jár, ha a biológia találkozik a történelemmel, hogyan állítható a vizualizáció vagy a lézeres domborzatfelmérés a régészet szolgálatába, milyen felfedezésekkel kecsegtetnek a monumentális vaskori tájak, hogyan deríthetők fel a fazekasok sötét időkben ragadt titkai. Megmutatjuk, hogyan folyik az állatcsont-leletek archeozoológiai vizsgálata. Milyen értelmezési lehetőséget rejtenek, mit tudhatunk meg belőlük házi,- és társállataink történetéről? Lerántjuk a leplet többek között arról, hogy mióta turcsi a malac orra! Honnan tudjuk mekkora volt az őstulok? Mit keres a kutya kemencében?
Részletes programajánló itt érhető el.
A Magyar Nemzeti Múzeum a Kutatók éjszakáján a családosokat is várja. A Rejtvényfejtés régész módra programon kipróbálhatjuk, milyen a régészeti terepmunkával összegyűjtött adatok, képek, leletek segítségével végzett kutatómunka!
