Egy a mai Törökország területén található ókori római nyilvános wc feltárása során bukkantak érdekes padlórajzokra a régészek.
A szóban forgó mozaikon a mitológiai Narkisszosz (Nárcisz) alakját azonosították, aki éppen kendőzetlen önimádattal teszi közszemlére merev péniszét. A kutatók álláspontja szerint az ábrázolás koránt sem meghökkentő, hiszen korábban a Vezúv által 79-ben elpusztított Pompeji városának feltárásakor is rendre találkoztak ilyen ábrázolásokkal, amely egyes kultúrtörténészeket arra enged következtetni, hogy Róma bizonyos területein szervesen jelent volt a Priapos tisztelet.
A pompeji romok között különleges hangszereket is találtak, amiről itt írtunk:
A mitológiai történet leggyakoribb változata szerint Priapos anyja Afrodité. Héra Paris ítélete miatt a szerelemistennőn végigsimított varázslatos kézmozdulatával elérte, hogy a gyermek különös torzszülöttként jöjjön a világra. Ennek legfőbb jele a hatalmas ivarszerv volt.
A priapizums mai orvosi jelentésében kóros, nemi vággyal nem kísért erekció, ami néhány óra leforgásán belül jelentősen roncsolhatja a szöveteket. Kialakulásának pontos mechanizmusa még tisztázatlan, közvetlen kiváltója a kismedencei vénás erek elzáródása.
Később Afrodité sem bírta elviselni látványát ezért eltaszította magától Priapost, akit a kisázsiai (ma:Törökország) Lampsakos népe vett gondozásba. Túlburjánzó szerve azonban, egyes feljegyzések szerint nem volt egyben túláradó is: Héra átka ült rajta. Az isteni körből eltávolított ifjú mások szerint nagyon is potens volt, úgyhogy maga Zeusz tett róla, hogy híres testrészét egy hatalmas, ám fából faragott másodpéldánnyal helyettesítse.