A British Library és a Francia Nemzeti Könyvtár összefogásának köszönhetően közel ezer középkori irat között böngészhetünk monitorunkon vagy akár az okostelefonunkon.
Friss olvasmányélményem az észt Andrus Kivirähk kitűnő regénye, az Ördöngös idők, amelyből egy kitalált észt falucska életét és szokásait ismerhetjük meg. Úgy méghozzá, ahogyan mi, 21. századiak elképzeljük, miként gondolkodhattak és működhettek elődeink. A szöveges források mellett azonban leginkább a képi ábrázolások mentén merülhetünk alá az időben.
A kódexeket gondos lassúsággal másolták hozzáértő kezek. A tökéletesre törekedtek. Nem is volt más választásuk. Igaz, hogy a bennük átöröklött tudás hozzáférhetetlen volt az emberek jelentős része számára, érteni azonban nem is volt muszáj, elég volt egyetlen pillantást vetniük a színes rajzokat vagy díszes iniciálékat tartalmazó lapokra, hogy érezzék, valami fenségessel, nem evilágival van dolguk.
Az illusztrációkon csodás és félelmetes szörnyetegeket láthatunk, vadállatként osonó betegségeket, hangszereket, fegyvereket, ünnep- és hétköznapokat ismerhetünk meg. Úgy, ahogyan fontosnak tartották őket ábrázolni azok, akik az iratokat ránk hagyták.
Az értelmiség számára a szakszövegek rajzokkal kiegészített magyarázata hozzátartozott a tudásátadás módszertanához. Orvosi, jogi és gazdasági kötetekben is gyakran találkozhatunk illusztrált lapokkal, ahogy természetesen az ünnepi szertartáskönyvek is kellőképpen díszesek voltak.
Hiába tudunk ma arányaiban többen olvasni egy középkori királyság lakosságánál, ezek az egykor a közösség java elől elzárt kötetek jórészt ma is obskúrus könyvtárszobák mélyén hevernek. Szóval sokáig az internet népének sem volt sokkal több esélye hozzájuk férni, mint egy középkori földművesnek.
A helyzet akkor kezdett drasztikusan megváltozni, amikor a legjelentősebb könyvtárak állományaik digitalizálásába és a világhálón történő publikálásába fogtak. A British Library és a Bibliothèque nationale de France 2016-ban tettek ígéretet a 13. század előtt készült kéziratanyagaik egy részének online elérhetővé tételéről. 2018 novemberében a meghirdetett program célba ért. 800 darab (mindkét könyvtár részéről 400-400 kódex) kézirat vált azóta böngészhetővé, sőt letölthetővé a fentebb linkelt weblapokról.
A projekt keretében készült honlapokon keletkezési idő, szerző, helyszín és téma alapján is kereshetünk a kódexek között. Ezen felül számos egyéb, kódexolvasáshoz kapcsolódó tudással is felvértez minket az oldal. Ami engem illet, most éppen Canterbury Szent Anzelm püspök műveit lapozgatom.
(Via openculture.com)
