Áprilisban és májusban folytatódik az ÚjLélekZene koncertsorozat, amely bizonyítja, hogy a kortárs zene és a spiritualitás a közhiedelemmel ellentétben nem állnak távol egymástól, és mai klasszikus zenével tölti meg a templomtereket. Ajtony Csaba karmester-zeneszerzőt, a sorozat művészeti vezetőjét kérdeztük a koncertekről, a kortárs zene kihívásairól és magyarországi projektjeiről.
– Az ÚjLélekZene sorozatban – ahogy a neve is jelzi – a mai zene és a lélek, a lelkiség kapcsolódik össze. Miben más ez a sorozat, mint általában a kortárs zenei koncertek vagy a klasszikus templomi koncertek?
– A zenetörténet hajnalán szinte mindig templomokban mutatták be az új darabokat; ma már erre ritkábban kerül sor. Wagner szerint a zene egy templomon kívüli vallás, a Boulez és Stockhausen nevével fémjelzett generáció pedig az intellektus és hallás rítusaként kezelte a koncertet. Ennek hosszan tartó hatása mentén az experimentális kortárs zenét sokan olyan szekuláris jelenségnek tartják, amelynek csak a koncerttermekben van helye. Miközben egyrészt a meghatározó mai művek egy részét is valamilyen spirituális élmény ihlette, másrészt az újzene is lehet – alkalmas kontextusban – egyéni és közösségi imádkozó, reflexív, meditatív lelkiállapotok része és forrása, még akkor is, ha nem ilyen céllal készült.
Ráadásul megfigyelhetjük, hogy a templomtér, méreténél és rendeltetésénél is fogva, felerősítő közegként működik, a hanghoz hasonlóan az ember lelkét többféle dimenzióban nyitogatja.
A sorozat tehát új élményeket kínál a kortárs zene avatott ismerőinek és azoknak is, akik valamilyen lelki élményt keresnek, de az újzene műfajától eddig idegenkedtek.
– A sorozat egy ensemble-koncerttel kezdődött a Hold utcai református templomban, ahol a Közép-Európai Kamarazenekar lépett fel. Mit kell tudni erről a zenekarról, és miben volt különleges ez a koncert?
– A bécsi székhelyű Mitteleuropäisches Kammerorchestert 2005-ben alapították az ottani Zeneakadémia virtuóz hallgatói, akiket a nyitottság és a kísérletező kedv kapcsolt össze, és érdeklődésük a kortárszene, az összművészeti megközelítés mellett annak a tradicionális repertoárhoz való viszonyára is kiterjedt. Schönberg Verklärte Nacht vonószenekari darabja kozmikus magasságokba emeli az emberi érzelmeket, az elszakadástól való félelmet, a ragaszkodást, majd a szeretetet. A mű megfelelő környezetben tulajdonképpen egy hatalmas vonósszimfóniává válik, és a Hold utcai templom – amely Budapest egyik legszebb akusztikájú templomtere – képes volt megmutatni, mennyire alkalmas ez a zene (a Schubert-nyitánnyal együtt) a befelé- és felfelé figyelésre. A sorozat koncepciójához tartozik, hogy a koncertek anyagába rövid közjátékokat csempészünk, amelyek akusztikus elválasztóként a közönség figyelmének áthangolásában segítenek.
– A Budavári evangélikus templomban zajló második koncert címe A Csend. Nem ellentmondás ez?
– A 20-21. századi zenében sok új és izgalmas hang, hangszín jelenik meg, és egyetlen különleges hang is képes olyan zenei jelentést hordozni, amire korábban egy dallamra volt szükség. Ezek egy felvételen általában tisztán hallhatók, egy koncerten viszont csak a nagyon jó adottságú terek tudják ezeket teljes szépségükben megmutatni – a Bécsi kapu téri templom ilyen. A Rohmann Ditta, Ittzés Gergely és Solymosi Péter által előadott szólódarabokat olyan akusztikai panelek kötik össze a programban, amelyek az elhangzó darabok elemeit visszhangozzák, és egyben hangsúlyozzák a közöttük lévő csendet.
– A harmadik eseményre, A Fény címmel illusztris helyszínen, a Budapesti Bach-hétnek is otthont adó Deák téri evangélikus templomban kerül sor. Hogyan illeszkedhet ebbe az atmoszférába egy kortárs zenei koncert?
– A Deák téri evangélikus gyülekezet valóban erős Bach-hagyománnyal rendelkező közösség, ezért tudatosan építünk erre az örökségre, szellemi háttérre. Ugyanakkor a templom egyike azon kivételes tereknek, ahol a kétszintű karzat szinte körbefut, igazi térbeli játékra lehetőséget kínálva.
Az orgonazenés áhítatok sorába illeszkedő alkalmon a zenészek mintegy hangfüggönyt alkotnak a karzat különböző szintjein és pontjain elhelyezkedve.
Az esemény keretét egy improvizációs ív adja, amely egy koráldallam és -szöveg köré rendeződik és a Soundpainting eszköztárát használja. Ez a mintegy 1200 elemből álló zenei jelbeszéd teszi lehetővé, hogy – Gryllus Samu vezetésével – a hang a zenészek „függönyén” fényjátékként mozogjon. Ebbe az improvizációs játékba épülnek bele az írott darabok; Bach orgona-átiratok mellett Balogh Máté Allein Gott in der Höh sei Ehr című művének ősbemutatója és Gryllus Samu Gesualdo-átirata.
– Az ÚjLélekZene sorozatnak nemcsak a művészeti vezetője, hanem karmesterként és zeneszerzőként közre is működik. Hogyan tudja ezeket a feladatokat összekapcsolni egymással, melyiket érzi magához közelebb?
– A történelmi Musikdirektor szerepe az volt, hogy elérje: jó zene szóljon. Az, hogy ezt ő éppen írta, megszervezte vagy betanította, már csak részletkérdés volt. Nekem a karmesteri munka és a zeneszerzés egyazon kifejezés két külön szakaszát jelenti, szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ebben Eötvös Péter befolyása meghatározó számomra. A mai zenei életben ezeket a szerepeket el lehet választani egymástól, az ilyen projektek azonban lehetőséget adnak az ismételt összekapcsolásra, a kísérletezésre.
– Karmesterként és zeneszerzőként Európa és Észak-Amerika több országában is fellép, alkot. Melyek az ÚjLélekZene sorozat után a következő projektjei, amelyeket a magyarországi közönség élvezhet?
– Május 29-én a Bartók Rádió ArTRIUM kortárszenei sorozatának koncertjén vezénylem az Anima Musicae Kamarazenekart, amelyen többek között tum liimus darabom ősbemutatójára is sor kerül. A mű zenei levelezőlap Kanada nyugati partjairól, a címbeli indián kifejezés jelentése „az az idő, amikor a kanadai ludak V-alakban repülnek”. Hamarosan elkészül a Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának írt darabom, a Ballada, amely Dragomán György egyik novelláját dolgozza fel, és bemutatója 2020-ban várható. Idén júniusban pedig megjelenik az Anhalt István kanadai-magyar zeneszerző születésének 100. évfordulóját ünneplő, eddig még nem publikált műveit tartalmazó CD. A lemezen a Rádiózenekart, valamint a kanadai SALT Festival Orchestrát vezénylem.
Az ÚjLélekZene sorozat következő eseményei: A Csend (május 8., Budavári Evangélikus Templom), A Fény (május 26., Deák téri evangélikus templom). A koncertek ingyenesek.
