Osvát Ernő (1876-1929), író, a Nyugat egykori szerkesztője hagyatékának eddig ismeretlen darabjait mutatták be Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az Elek Artúr (1876-1944) író, műfordítóhoz került Osvát-hagyaték tavaly decemberben bukkant fel. A Nyugat folyóirat szerkesztőségéhez és szerkesztőihez kapcsolódó kézirategyüttes hosszú ideje lappangott. A kiemelten jelentős irodalomtörténeti értékkel bíró anyag ezentúl a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja.
Komáromi Csaba, a múzeum kézirattárának a vezetője nagy szerencsének nevezte, hogy az előkerült kéziratcsoport egyben maradt és együtt kerülhet feldolgozásra. A most előkerült irategyüttesből a kézirattár vezetője kiemelte többek között Szabó Dezső Erdélyi földről című művének kéziratát Osvát Ernő megjegyzésével, Pál Rózsa 1921-es bemutatkozólevelét, Bródy Gyula több művének a kéziratát. De megtalálható még a hagyatékban Krúdy Gyula négy művének, Zilahy Lajos Imádság című versének, valamint Juhász Gyula Magamhoz és Mikor kifáradunk (Misztikus órák) című verseinek a kézirata. Utóbbi kettő 1910 márciusában jelent meg.
Komáromi Csaba elmondta azt is, hogy Elek Artúr volt az Osvát-hagyaték kezelője és a Nyugat egykori főszerkesztője utolsó kívánságának a gondos végrehajtója. A hagyatékban Elek Artúr aláírása és több személyes dokumentuma is megtalálható néhány grafikai rajz mellett.
Nemeskéri Erika irodalomtörténész a hagyaték történetét felidézve elmondta, hogy 1929-ben Osvát Ernő elajándékozta a könyvtárát, saját írásait elégette, csak a Nyugat szerkesztésével összefüggő kéziratokat tartotta meg. Hagyatékát Elek Artúr őrizte tovább, aki 1944 áprilisában vetett véget életének, akkor, amikor megkapta munkaszolgálati behívóját. Kéziratai végül egy ládában a Szépművészeti Múzeum kazánházába kerültek, onnan mentette ki őket 1949-ben Németh Kálmán, a múzeum akkori munkatársa. A hagyatéknak ez a része 1978-az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került és nem sejtették, hogy rejtőznek valahol további kéziratok.
A most megvásárolt mintegy 450 oldalnyi anyag kisebb része Elek Artúrhoz, jelentősebb része a Nyugat legendás hírű szerkesztőjéhez, Osvát Ernőhöz kapcsolódik – magyarázta.
Kelevéz Ágnes Babits-kutató a hagyatékból kiemelte a Levelek Iris koszorújából című kötetnek a Nyugat kiadója számára elküldött kéziratát. A kutató kivételes leletnek nevezte az előkerült dokumentumot, mivel a szerkesztőségek általában nem őrizték meg a kéziratokat.
A hagyaték tartalmazza Babits 1909 márciusában Fogarason postára adott 24 versének tintaírású tisztázatát és 3 megjelentnek a lapkivágatát. A dokumentumokból kiderül, hogy 14 versének csak a címét adta meg, számítva a Nyugatban már egyszer kiszedett szövegükre. Kísérő levelének legfontosabb része egy tartalomjegyzékszerű lista, benne néhány sorrendi javítással és címvariánssal. Újdonság, hogy a terjedelmi korlátokra való tekintettel jegyzékében csillaggal megjelölte azt a 9 versét, amelyet kihagyhatónak tartott, de szerencsére közülük végül csak 3 maradt ki a kötetből – magyarázta a kutató.
Az irategyüttesben szerepel még Füst Milán öt verse is, valamint Lesznai Anna rövid önéletrajza.
Borbás Andrea Ady-kutató Kaffka Margit öt versét és levelét, valamint Karinthy Frigyes két korai versének kéziratát mutatta be. A Nyitott szemek mellett a szakértők által eddig ismeretlen Karinthy-verset is tartalmaz az irattegyüttes De profundis címmel – hangsúlyozta a kutató.
(Via MTI)
