Az UNESCO világörökségi bizottsága Bakuban zajló ülésszakán július 5-én öt új helyszínt vett fel a világörökségi listára. Az újak között két természeti helyszín, egy vegyes – természeti és kulturális –, valamint két kulturális világörökségi helyszín szerepel.
„A bizottság szempontrendszere eléggé eltér az átlagemberétől, ezért már egy-két évtizede megfigyelhető, hogy előnyben részesítik a kevésbé látványos, inkább tudományos szempontból érdekes jelöléseket, mint a hagyományos értelemben „szép” látványt nyújtó helyszíneket. Ilyen jelölés az is, ami magyar szempontból a legizgalmasabb: a Római Birodalom egykori dunai határvidékének, a limesnek a maradványai Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország területén” – írja az Index.hu.
Az UNESCO honlapján megjelent közlemény szerint a bizottság elfogadta az Ohrid régió természeti és kulturális örökségi helyszínének kiterjesztését is. Az Ohridi-tó és vidékének észak-macedóniai része 1979-ben lett világörökségi helyszín, most ezt növelték meg a tó környékének albániai részével.
A világörökség kulturális helyszínei közé választották az iraki Babilont. A város romjai Bagdadtól 85 kilométerre fekszenek. Babilon Kr. e. 625. és 539. között volt az Újbabiloni Birodalom fővárosa. Az ősi város környékén falvak és mezőgazdasági területek is vannak. Babilon maradványai, a külső és a belső falak, a kapuk, a paloták és a templomok emlékeztetnek az ókori világ egyik legnagyobb hatalmú birodalmára. Babilon egymást követő birodalmak székhelye volt, Hammurapi és Nebukadnezár is ott uralkodott. Az ókori világ hét csodájának egyike, az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára – emlékeztetett az UNESCO közleménye.
A kulturális világörökség részei lettek az ősi vaskohászat emlékei – körülbelül tizenöt álló kemence, több más kemenceszerkezet, bánya és lakóhely – Burkina Fasóban. Douroulában a Kr. e. 8. századi nyomait találták meg annak, hogy vasat állítottak elő. A nyugat-afrikai ország más részein talált leletek pedig a vaskohászat fejlődéséről tanúskodnak.
A természeti helyszínek egyike az Indiai-óceán déli részén fekvő, francia fennhatóság alá tartozó Crozet-szigetek, Kerguelen-szigetek, Amszterdam-sziget és Szent Pál-sziget, valamint 60 kis antarktiszi sziget. A Francia déli és antarktiszi területek több mint 67 millió hektárnyi területen fekszenek, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő tengeri emlősök és madarak. Itt él a királypingvinek és a sárgaorrú albatroszok legnagyobb populációja.
Az izlandi Vatnajökull Nemzeti Park, Európa legnagyobb nemzeti parkja 1,4 millió hektáros különleges vulkáni terület. Tíz központi és nyolc gleccser alatti vulkán alkotja, ezek közül kettő Izland legaktívabb vulkánjai közé tartozik. A vulkanikus terület olyan felszín alatti, csak ott létező vízi élővilágnak ad otthont, amely túlélte a jégkorszakot.
A vegyes – kulturális és természeti – világörökségi helyszínek között kapott helyet a brazil Paraty és Iha Grande, a Serra da Bocaina hegyvidék és az Atlanti-óceán között húzódó táj. A vidék középpontjában a partvidéken fekvő, jó állapotban megőrzött történelmi város, Paraty áll. Ez a vidék a világ öt biodiverzitási csomópontjának egyike.
A Bizottság ezen kívül döntött arról is, hogy leveszi a veszélyeztetett listáról a Születés templomát Betlehemben, mivel a Jézus szülőhelye fölé épített, ősi bazilikát az elmúlt években helyreállították, és már nem fenyegeti az összedőlés veszélye.
A világörökségi bizottság 43. ülésszaka július 10-ig tart.
(Via Index.hu, MTI)
