Irodalmi kincsekre bukkantak a most megnyíló Kafka-trezorban

Franz Kafka

Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az Izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői.

Gazdasági és kulturális szempontból is értékes irodalmi kincsekre bukkantak az eddig elzárt trezorban. A lista élén az 1907-ben írt, Esküvői előkészületek vidéken című novella három vázlata áll, amelyekből kiderül, hogy az első változatában még 58 oldalas írást Kafka a harmadik változatra öt oldalasra rövidítette. Ezt a novellát Kafka halála után széles körben publikálták, magyarul is megjelent.

Ide kapcsolódik:
Izraelbe kerülhetnek az eddig Svájcban elzárt Kafka-kéziratok

Kafka híres, 1919-ben írott, Levél apámhoz címmel megjelent írását is megtalálták a trezorban. Az író a levél elkészítésekor 36 éves volt, a szövegben pedig gyermekkorban elszenvedett sérelmeit vázolja fel. A levelet Kafka átadta édesanyjának, de az soha nem jutott el apjához. A nehéz olvasnivalót jelentő, feltáró levél önmagában is megálló, fontos irodalmi mű. Az izraeli Nemzeti Könyvtárba eljutott példányt Kafka saját maga írta írógépen, utolsó oldalát kézzel.

Az iratok között az izraeli könyvtár számára különös becsben tartott anyag az a füzet, melyet Kafka a héber nyelv tanulásához használt. Tanára egy fiatal nő volt, Pua Ben Tuvim. A füzetben héber szavak találhatóak olykor német fordításukkal. Kafka egy 1922-es Palesztinában történt tanársztrájkot, amelyben a tanárok fizetésemelést követelve nem kezdték meg a tanévet. Emellett egy tanárnőjéhez írt vidám, személyes hangú levél is megtalálható a naplóban, melyben elnézést kéri nyelvi hibáiért.

A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott a francia fővárosba, és azt tervezték, hogy közösen írnak regényt az utazás során készített feljegyzésekből. A napló mellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, melyeket Kafka két hónappal tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.

A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztráció is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és magáról készített karikatúrák és portrék.

A huszadik század egyik legjelentősebb írója, Franz Kafka 1924-ben, 41 éves korában elhunyt, és halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el kéziratait. Brod azonban tehetségét és jelentőségét felismerve nyomda alá rendezte és kiadta műveit. 1939-ben a német megszállás elől Max Brod az akkori Palesztinába vándorolt és magával vitte Kafka írásait.

Ide kapcsolódik:
Tényfeltáró kötet jelent meg Franz Kafka szellemi hagyatékáról

A következő három évtizedben, 1968-as haláláig folytatta Kafka írásainak szerkesztését és közzétételét. Néhány munkát a hatvanas években átadott az oxfordi egyetemi könyvtárnak, de a többit magánál tartotta. Brod halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, bizonyos anyagokat pedig Svájcban.

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael Állammal szemben. Az eddig rejtett trezorok tartalma így a Nemzeti Könyvtárba került.