Bár a zongorairodalom bővelkedik a csodálatos remekművekben, bizonyos darabok előadásakor komoly kihívással kell szembenézniük a muzsikusoknak. Az alábbiakban a legnehezebb művekből válogatva állítottuk össze szubjektív listánkat.
1. Liszt – La Campanella
A lista akár csupa Liszt-műből is állhatna, de közülük a La Campanella jelenti az egyik legnagyobb kihívást a zongoristáknak. A darab a Paganini-etűdök ciklus része, amit a fiatal zeneszerző Paganini szólóhedűre írt műveinek hatására komponált. A La Campanella technikai nehézségét az okozza, hogy a jobb kéznek nagyokat kell ugrania, kényelmetlenül gyors tempóban.
2. Ravel – Gaspard de la Nuit
Ravelt egy 19. századi költő, Aloysius Bertrand verseskötete ihlette a Gaspard de la Nuit (Az éjszaka Gáspárja) című, három darabbal álló sorozat megírására. A mű a komponista saját bevallása szerint is ördögein nehéz, és transzcendentális virtuozitást igényel.
3. Conlon Nancarrow – Etűdök gépzongorára
Az amerikai-mexikói zeneszerző legismertebb művei közé tartozik az a 49 darabból álló sorozat, amit Nancarrow kifejezetten önjátszó zongorára írt. Ennek ellenére az etűdöknek több feldolgozása is született, például az alábbi kétzongorás verzió.
4. Kaikhosru Shapurji Sorabji – Opus clavicembalisticum
Az angol-indiai Sorabji művének már a címét kiejteni sem egyszerű, lejátszani pedig még nagyobb feladat. A 12 tételből álló darab – a tempótól függően – nagyjából 4 óra hosszúságú, ami 1930-as keletkezésekor rekordnak számított. Bár később Sorabji 9 órán át tartó műveivel saját magát is túlszárnyalta…
5. Charles Valentin Alkan – Versenymű szólózongorára
Alkan Liszt és Chopin barátja volt, és pályatársai mellett a legjobb zongoristák közé tartozott az 1830/40-es évek Párizsában. Versenymű szólózongorára című háromtételes darabját igen ritkán játsszák, ugyanis a zongorának egyszerre kell megszólaltatnia a saját és a zenekar szólamát is.
6. Chopin – cisz-moll etűd (op. 10. no. 4.)
Chopin 27 etűdje közül cisz-mollban írt darabja az egyik legnehezebb. A tizenhatod ritmusértékek folyamatos játéka megköveteli a szűk és a széles kézhelyzetek állandó váltakoztatását. A darab ráadásul presto con fuoco tempójelzésű, vagyis rendkívül gyorsan és tüzesen kell játszani.
7. Szkrjabin – 5. zongoraszonáta
Szkrjabin tíz, zongorára írt szonátája közül az ötödik jelenti a legnagyobb kihívást a zongoristáknak. Nemcsak technikailag nehéz, de fejben sem egyszerű követni. Szvjatoszlav Richter szerint Liszt Mephisto-keringője mellett ez a zongorarepertoár legnehezebb darabja. A felvételen az ő játékát hallhatjuk.
8. Stravinsky – Három tétel a Petruskából
Az orosz zeneszerző a Petruska című balett megjelenése után 10 évvel írt át három tételt zongorára, melyet kifejezetten barátjának, Arthur Rubinsteinnek dedikált. Stravinsky próbára akarta tenni a zongoraművészt, így a darab tobzódik a gyors, oktávokat átívelő ugrásokban és skálákban, illetve a bonyolult ritmusokban.
9. Prokofjev – II. zongoraverseny
A II. zongoraverseny első változata egy tűzvész martaléka lett, így Prokofjev emlékezetből írta újra a művét, alaposan átdolgozva az eredetit. Az első tétel végét a leghosszabb és legnehezebb kadenciák közt tartják számon: a kottában a megszokott kettő helyett egy harmadik „öt vonal” is található, ami folyamatosan hatalmas ugrásokra készteti mindkét kezet.
10. Ligeti – 13. zongoraetűd
Nem hiányozhat a listáról Ligeti György 18 zongoraetűdje, a 20. század egyik legjelentősebb sorozata sem, amelyben a virtuóz technikai megoldások kifejező tartalommal párosulnak csakúgy, mint Chopin vagy Liszt etűdjeiben. A sorozat tizenharmadik, Az ördög lépcsőháza alcímet viselő darabja hatalmas dinamikai terjedelmet jár be: a pianótól eljut a nyolc (!) fortéig.
(Via Classic FM)
