Törökország tájékoztatni fogja az UNESCO-t a nemzetközi felszólítás ellenére múlt július 10-én mecsetté nyilvánított Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát illetően tervezett lépésekről – közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter július 13-án a TRT Haber török állami hírtelevíziónak adott interjújában.
Az UNESCO a pénteki török bejelentést követő közleményben jelezte, hogy a szervezet világörökségi bizottsága a következő ülésén meg fogja vizsgálni az épület világörökségi státuszát. „Az UNESCO felszólítja a török hatóságokat, hogy késedelem nélkül kezdeményezzenek párbeszédet annak érdekében, hogy elejét vegyék bármely káros behatásnak ezen kivételes örökség egyetemes értékével kapcsolatban, amelynek óvottságát a Világörökségi Bizottság a következő ülésén megvizsgálja” – fogalmaztak.
Cavusoglu hétfőn azt mondta, hogy csodálkozva fogadták az UNESCO kijelentéseit. A török diplomácia vezetője nyomatékosította: tiszteletben tartják azoknak a preferenciáit, akik azt akarják, hogy a Hagia Sophia „szövetét” ne érje kár. „Akkor károsodott, amikor évekkel ezelőtt mecsetként állt szolgálatba? Nem károsodott” – húzta alá, arra utalva, hogy a bizánci építésű székesegyházat 1453-ban az akkori Konstantinápoly bevétele után mecsetté alakították át. Cavusoglu mindazonáltal leszögezte: meg kell óvniuk azt az örökséget, amelyet elődeik rájuk hagytak.
A török külügyminiszter kijelentette azt is, hogy a pénteki döntésük jogilag helyénvaló volt. Rámutatott egyúttal:
„mindenki nézeteit tiszteletben tartják, még ha nem is értenek egyet, de határozottan elítélik azokat a megjegyzéseket, amelyekkel beleavatkoznak Törökország szuverén jogaiba”.
Pénteken a török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette azt az 1934-es minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról szólt. A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – indokolt a testület. Recep Tayyip Erdogan török elnök rövid időn belül rendeletet adott ki az ismételt mecsetté alakításra vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.
Erdogan később bejelentette, hogy a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a mecset, amelyben az előkészületek befejeztével július 24-én tartják majd az első muszlim közösségi imádkozást. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a volt bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.
A Hürriyet című török kormánypárti napilap úgy tudja, hogy a terv szerint az imádkozások során lézerfény fogja elfedni a mozaikokon és a freskókon található emberfigurák arcát, miután az iszlám tiltja az arcábrázolást.
Ferenc pápa vasárnap mélységes fájdalmát fejezte ki az isztambuli épület mecsetté nyilvánítása miatt.
Korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.
Szteliosz Pecasz görög kormányszóvivő szombaton úgy nyilatkozott:
Erdogan történelmi hibát követett el,
és Athén minden megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek szankcionálják Ankarát. Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében Washington „csalódottságát” hangoztatta, de kiemelte azt is, hogy az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” az épületbe.
