Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Egy bőkezű Liszt-rajongó, aki tündérkastélyt építtetett Budára - Karátsonyi Guidó élete

Egy bőkezű Liszt-rajongó, aki tündérkastélyt építtetett Budára – Karátsonyi Guidó élete

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A mostani jellegtelen irodaház helyén (Budapest I. Krisztina körút 55.) egykor egy igazi mesepalota állt. 1853-56 között gróf Karátsonyi Guidó építtette, és a legfényesebb főúri épület volt a fővárosban. 1869 után többször járt itt a gróf vendégeként Liszt Ferenc.

Karátsonyi Guidó gróf (1817–1885) örmény származású dúsgazdag földbirtokos volt. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, amiért neki is volt része üldöztetésben, birtok-elkobzásban. Ám nagyon jól nősült, és nemcsak amnesztiát kapott, hanem később osztrák birodalmi gróffá is emelték. Sőt, a kiegyezéskor főrendiházi tag lett.

Korának kulturális életébe bőkezű mecénásként írta be nevét.

Tagja volt a Liszt működése 50. évfordulójának méltó megünneplését előkészítő bizottságnak: Lisztet régóta ismerte személyesen, valószínűleg már az első nagy történelmi hazatérés óta. 1846-ban pedig elkísérte erdélyi hangversenykörútjára. „Hírhedett zenészünk” is hatással lehetett a gróf hazafias érzéseire, Karátsonyi Temes vármegye főszolgabírájaként a szabadságharc oldalára állt. Sokat áldozott jótékony célokra, elsősorban a kultúra területén, ebben is valószínűleg Liszt lehetett a mintája.

A palota helye ma – Kocsis Katalin felvétele

Kiemelten támogatta például a Tudományos Akadémiát. Volt egy olyan érdekes alapítványa is, amelynek keretében vidéki birtokain Erénydíjat hozott létre jó erkölcsű, de vagyontalan lányok kiházasítására. Emiatt kicsit meg is mosolyogták, ám az Alapítvány jóvoltából az idők folyamán nagyon sok zsellércsalád élete fordult jobbra.

Ezt a budai területet, palotájának telkét az 1850-es évek elején vásárolta meg, rajta az előző tulajdonos barokk kúriájával. 1856-ban, az Esztergomi mise bemutatásának idejében Lisztet még abban látta vendégül. Aztán Pan József romantikus stílusú tervei alapján felépítette a nevezetes palotát.

A Karátsonyi-palota – forrás: karatsonyi.hu

Eredetileg a belvárosban akart építkezni, de arra kérték, tegye ezt inkább a Vérmező tájékán hogy példáját mások is kövessék s fejlődjön, szépüljön ez a környék is. A gróf meghajolt az érv előtt, sőt, még a vízvezetéket is ide vezettette, hogy megkönnyítse a későbbi építkezők dolgát.

A palota Krisztina körúti főfrontja előtt hatalmas angolkert terült el, közepén Herkules kőből faragott szobrával. Jobbról-balról széles kocsifelhajtó vitt a palota árkádjai alá. A bejárati szárnyas ajtókon át a korinthoszi márványoszlopos hallba jutott a látogató. Innét széles, vörös márványlépcső vitt az emeletre, ahol hatvan különböző terem, szoba volt található.

Liszt Ferenc tisztelői körében. Karátsonyi gróf a jobb szélen ül – forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára

A lépcsővel szemben a kéterkélyes, hatablakos hatalmas táncterem, tőle balra a szalon, jobbra a nagy ebédlő. A színházterembe a szalonon át nyílt az ajtó. Karátsonyi gróf nagy műgyűjtő is volt, képtára az egyik leggazdagabb magán-múzeum volt a fővárosban.

Itt további képeket csodálhatunk meg a palota belső kialakításáról, közülük azért a báltermet itt is megmutatom:

A Karátsonyi-palota bálterme – forrás: budapestcity.org

A fenti linkre kattintva láthatjuk még az impozáns előcsarnokot, a gobelin-szalont és a képtárat is.

1871. április 18-án a gróf jótékony célú színielőadást és hangversenyt rendezett – rendkívül magas belépődíjakkal – a pesti gyermekmenhely és a temesvári árvízkárosultak javára. A hangversenynek Liszt volt a főszereplője és fő vonzereje. Az előadást másnap megismételték felére leszállított helyárakkal, hogy a középosztályból is számosan meghallgathassák.

Legány Dezső Liszt-kutató e koncertek kapcsán így írta le a palota fényűző belsejét:

Előcsarnokaiban és a lépcsőzetes aranysújtásos cselédség fogadja a hangversenyre érkezőket. […] A pár száz embert befogadó színházba nagyszerű termeken visz át az út: szemkápráztató csillárok, vörös selyemdamaszt bútorok, érdekes olajfestmények pompája között. A termek mellett gazdagon megrakott büfék sorakoznak. Egyszerű díszítésű a színház, de igen ízléses. Mennyezete és falai fehérek, arany ékítményekkel. Színpadát vörös függöny takarja, közepén arany lanttal, felette a grófi koronával. A színpad két oldalán a függöny és a zenekari hely között egy-egy páholy bújik meg, rácsozattal. Egyébként a színházban nincsenek páholyok, csak egy kis zenekar helye – ahová most az erkélyszékeket helyezték -, nézőtér és karzat. Gázvilágítás ragyogja be nagy fénnyel minden részét.

De más jeles alkalmak is kiolvashatók a korabeli sajtóból. 1872 áprilisában ugyanitt Jókainé Laborfalvi Róza szavalatát Ferenc József és Erzsébet királyné tapsolta meg. Ugyanazon az estén, műkedvelő színjátszóként Apponyi Albert is elvállalt egy főszerepet… A későbbi évtizedekben járt a palotában Alfonz spanyol, VII. Edvard angol király és Ferenc Ferdinánd trónörökös.

Hogy fénykorában milyen gazdag lehetett a család, talán érzékelhetjük ebből az összeállításból, amely egykori kastélyaikat mutatja be, stílszerűen Liszt zenéjével. A budai mesepalota képeit 3’45”-től láthatjuk:

Sok érdekességet, dokumentumot, képet tudunk tanulmányozni a család weboldalán is.

A grófot több családi tragédia érte. 1876 tavaszán rövid betegség után váratlanul meghalt a felesége, majd ősszel 19 éves lánya. A lovasbalesetben elhunyt grófkisasszony búcsúztatóján Liszt is megjelent a palotában, s osztozott barátja gyászában. A szívszorító jelenetet Zichy Géza gróf, a félkarú zongoraművész, Karátsonyi gróf veje örökítette meg emlékirataiban.

Trianon után a család elveszítette Bánátban fekvő ősi, harmincezer holdas birtokait, csak pilisi jóval kisebb birtokuk maradt meg. Így nem tudták fenntartani fényűző palotát. Először, 1937-ben a műkincsek, berendezési tárgyak árverése indult meg. Végül a csákányok vették át a szerepet: a tiltakozások ellenére a főváros engedte lebontani ezt a páratlanul értékes épületet (azzal az indokkal, hogy nem műemlék), és német birodalmi iskolát tervezett a helyére. A világháború árnyékában ez már nem készült el.

A Karátsonyi-palota színházterme – forrás: Színházi Élet 1932/50

A most látható modern, teljességgel jellegtelen irodaházat 1951-ben építették – Kohó- és Gépipari Minisztériumnak – az egykor oly kecses és gazdag palota helyére. A legutóbbi időkben a Telekom székháza volt.

Források:

 

Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1979
Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Bp. Képzőműv. Alap, 1961
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Hidvégi Violetta: Pán József. Építészsors a 19. századi Pest-Budán és Budapesten. = Budapest (folyóirat) 2010. 11.
Szűcs Nándor: A Karátsonyi-palota tündöklése és bukása. = Az Ujság. 14. évf. 1938. június 26.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X