Szűk körű ünnepségen avatták Szervátiusz Tibor (1930-2018) szobrászművész, a nemzet művésze síremlékét július 26-án Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában.
A síremlék felállítását az alapító művész 90. születésnapjára időzítette a Szervátiusz Alapítvány, amelynek tájékoztatása szerint a Nap-kapu nevet viselő emlékmű Kontur András szobrászművész alkotása, csaknem 3 méter magas és rodéziai feketegránit-sziklából készült a feleség kérésére.
Az obeliszk mind a négy oldalát áttöri a napsugár, hogy végül középen felragyogjon. Ez az a szikla, amely több évtizedig állt Szervátiusz Tibor udvarában és amelyből Kőrösi Csoma Sándor szobrát szerette volna elkészíteni, ám a nyolcvanas évek kulturális vezetése ezt nem engedélyezte.
A Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez: egyrészt jelzi az ősi hitet, a régmúltat, amellyel sokat foglalkozott műveiben Szervátiusz Tibor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is faragják a székelyek a napot.
A közlés szerint a bensőséges hangulatú ünnepségen a művész előtt tisztelgő „szeretetáldozatot” mutattak be. Döbrentei Kornél Babérkoszorú-díjas költő méltatásában emlékeztetett arra, hogy „a kivételes talentumú szobrászművész síremléke avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig”.
A síremléknél Petrás Mária énekelt, Sipos Mihály és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd az alapítvány megkoszorúzta az újonnan felállított síremléket.
Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész, a nemzet művésze 1930. július 26-án született Kolozsváron. Hatalmas életművet hagyott maga után, alkotásai köztereken, múzeumokban, közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálható. Emlékét őrzik a felesége gondozásában megjelent albumok mellet az életművét bemutató monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy által alapított ösztöndíj is.
(Via MTI)
