Először közönség elé kerülő új magyar drámák, a Papageno online színházi közvetítései, két nagy érdeklődéssel várt kecskeméti premier, modern és hagyományos cirkusz kerültek heti toplistánkra.
Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját – szól a jól ismert dal, ami ezen a héten még akkor is felcsendülhetne, ha a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház következő bemutatói prózai előadások. Augusztus 7-től látható a Száll a kakukk fészkére. Ken Kesey 1962-es regénye, Milos Forman 1975-ös filmje és Dale Wasserman színpadi adaptációja egyaránt világszerte ismert művek. Főhőse a börtön helyett inkább az elmegyógyintézetet választó McMurphy, aki több szabadságot remélt a zárt osztálytól, mint amennyit a büntetés-végrehajtó intézetben sejtett, azonban nem számított rá, hogy Ratched főnővér szigorúsága minden elképzelést fölülmúl. McMurphy szerepében Szemenyei Jánost, Ratched főnővérként Bognár Gyöngyvért láthatják a nézők. Az előadás rendezője Bagó Bertalan.
Bár a másnapi premier, a Gardénia szerzője lengyel, a történet számunkra, itt, Közép-Európában, nagyon ismerős. Egy család négy női generációjának a huszadik századba és egymásba fonódó történetét kísérhetjük végig az 1930-as évektől napjainkig. Markó Róbert rendezésében Csombor Teréz, Csapó Virág, Hajdú Melinda és Támadi Anita alakítja az anyákat és lányaikat, akik semmi másra nem vágynak, csak a boldogságra. Tapasztalataik már csak történelmi körülményeik folytán is egészen mások, szokásaik, beidegződéseik, hol kísértetiesen hasonlóak, hol kérlelhetetlenül idegenek, a kommunikációs szakadék pedig olykor áthidalhatatlannak tűnik közöttük. Mégis összetartoznak, és úgy örökítik drámai sorsvonásaikat tovább és tovább, akár egy görög tragédiában – hiszen ők egy család. (Katona József Nemzeti Színház, Kecskemét – előadás-időpontok ide kattintva)
A Színházi Dramaturgok Céhe idén 35. alkalommal hirdette meg a Nyílt Fórumot, amelynek elsődleges célja, hogy minél több új kortárs mű születését, a művek és szerzőik bemutatkozását segítse elő. A beérkezett pályaművekből 2019 őszén őszén választották ki azokat a műveket, amelyeken több etapban, mentorok segítségével dolgoztak a szerzők. A budapesti és nyíregyházi műhelymunkát követte volna a debreceni DESZKA Fesztiválra időzített workshop, amit az online DeszKaranténnal pótoltak. A következő, leglátványosabb forduló lesz az első alkalom, hogy élőben kerülhet közönség elé a hat mű. A Szentendrei Teátrumban felolvasó-színházi bemutatón ismerhetik meg a darabokat az érdeklődők, a felolvasás után színházi szakemberekkel beszélgetnek a művekről. Azok, akiknek nincs módja Szentendrére utazni, a Papagenón élőben követhetik a Nyílt Fórum eseményeit! (augusztus 9-14., Szentendrei Teátrum – ingyenes regisztrációs jegyek ide kattintva igényelhetők – és a Papageno Facebook-oldala)
Van humora a Mona Lisának? Mi járhat Picasso, Munch vagy Szinyei Merse Pál nőalakjainak fejében? Gondolták volna, hogy a kérdésekre adható válaszokat egy cirkuszi előadásban találják meg? A Fővárosi Nagycirkusz új előadásának, a Tündértánc – Nővarázsnak a képzelt helyszíne ezúttal egy galéria, melyben festményeket és szobrokat állítottak ki, nem is akármilyeneket: a művészettörténet leghíresebb nőábrázolásait és a női lét szimbolikus életképeit. Az ide betévedő látogató egy olyan élményben vesz részt, melyben még soha azelőtt: a cirkusz varázslatos eszközei segítségével megismeri a művészettörténet kiemelkedő pillanatait és alkotásait; és ezeken keresztül azt a csodát is, ami a Nő, legyen akár szenvedélyes amazon, akár ihlető múzsa, önmagát kereső fiatal vagy bölcs öregasszony.
A hagyományos cirkusz kedvelői a Magyar Nemzeti Cirkusz balatonlellei sátrában találják meg a kedvükre való artistaszámokat, vagy elutazhatnak Pécsre, ahol az EXPO területén az Eötvös Cirkusz jubileumi, a világhírű cirkuszi dinasztia 100 évét ünneplő előadását tekinthetik meg. (Előadás-időpontok: Fővárosi Nagycirkusz, Magyar Nemzeti Cirkusz, Eötvös Cirkusz)
