Papageno Radio
Film Az első magyar filmtől a Saul fia Oscarjáig – filmes relikviák a...

Az első magyar filmtől a Saul fia Oscarjáig – filmes relikviák a Ludwigban

A 120 éve mutatták be A táncz című mozgóképet, amely az első magyar film volt, vagyis egyben a hazai filmgyártás kezdetét is jelentette. Ezt a műfajt ünnepli a Ludwig Múzeum legújabb tárlata olyan alkotó munkásságának bemutatásával, mint Törőcsik Mari, Jancsó Miklós vagy Huszárik Zoltán.

„A kiállítás gyönyörű aranykort gyönyörű filmekkel prezentál, hazai és innen elszármazott alkotókat, a magyar moziverzumot” – mondta köszöntőjében Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke. Kiemelte: a közeljövő terve, hogy állandó kiállítás létesüljön a magyar mozgóképről mozipalotával, nemzetközi filmversennyel, közép-európai filmvásárral.

Berlinben és Párizsban már múzeumot szenteltek saját mozgókép-történetüknek, és – mint Káel Csaba fogalmazott – a Nagylátószög-tárlattal most első lépésként felmérték, mennyi tartalommal bír a magyar mozgókép története. Hozzátette: ez a tartalom nemzetközi viszonylatban is fantasztikus, amit a kiállításon az Ablak a világra című terem is bizonyít. Ez a rész az elmúlt 120 évben a világban alkotott magyar és magyar származású filmes alkotók nemzetközi hatását mutatja.

E nagyszerű kiállítás arra jó többek között, hogy részletes választ kapjunk minden fontos kérdésre a magyar moziról

– fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című időszaki tárlatról. Koltai Lajos külön kitért Törőcsik Marira, az idén áprilisban elhunyt színművészre. Mindenkit arra kért, gondoljon rá és búcsúzzon el tőle, utalva arra, hogy a pandémia miatt korábban erre nem volt meg a megfelelő lehetőség.

Ide kapcsolódik:
„Kezdő voltam, ösztönös” – töredékek Törőcsik Mari életművéből

Az évforduló különleges lehetőséget nyújt egyfajta számvetésre – mondta el Fabényi Julia, a múzeum igazgatója. „A korszellemek összművészeti hatásai talán a filmben valósulnak meg leginkább, és ezt hivatott ez a kiállítás bemutatni. A tárlat kiválóan tagolja filmművészetünk jelentős fejezeteit és bizonyítja, mennyire szinkronban volt képi látásunk a nemzetközi trendekkel, ha meg nem, akkor ezért sikerült minőségit alkotni”.

Szeretnék, ha ez a tárlat a fiatalok és az új generáció számára is minél nagyobb mértékben láthatóvá válna – fejezte ki reményét Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója. Ezért múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki a Ludwig Múzeummal közösen: augusztusban két tábort rendeznek iskolásoknak, szeptembertől további kísérőprogramok indulnak be, együttműködnek más intézményekkel könyvbemutatók és más események létrehozásában, például a Jancsó Miklós-centenárium vagy az idén májusban elhunyt animációs alkotó, Jankovics Marcell életműve kapcsán.

Fehérlófia Rendezte: Jankovics Marcell, 1981 ©NFI
Fehérlófia Rendezte: Jankovics Marcell, 1981 ©NFI

A Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével november 14-ig látható Nagylátószög című tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a magyar film 120 évét, amelynek kezdetét A táncz című, 1901. április 30-án bemutatott alkotástól számítunk. A megnyitó keretében levetítették az elveszett alkotás fennmaradt jelentfotóiból készített tízperces animációs filmet.

A kiállítás az 1901 és 2021 közötti valamennyi magyar nagyjátékfilmet felsorolja.

Barkóczi Janka, a kurátorok egyike az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a 120 év alatt mintegy kétezer magyar nagyjátékfilm készült, ezek mintegy 40 százaléka veszett el. “A táncz volt az első, amely megrendezett jeleneteket tartalmazott. Egy tudományos, tánctörténeti előadás illusztrációjaként született”. A filmet az Uránia Magyar Tudományos Színház tetőteraszán forgatták, a felvételeken 36 balerina működött közre, köztük Fedák Sári és Blaha Lujza táncolt benne.

Kép Kertész Mihály (Michael Curtiz) fotóalbumából. A negyven fotót tartalmazó albumot 2019-ben a rendező unokahúga, a Kaliforniában élő Linda Goldfarb ajándékozta a Filmarchívumnak. A felvétel valószínűleg Bécsben készült 1919–1920 körül. Állnak: Siklósi Iván, Kertész Mihály, Fodor Oszkár, a kamera mellett: Vass Károly, ülnek: Petrovics Szvetiszláv, Kovács Ilonka/Lucy Doraine, Várkonyi Mihály ©NFI
Kép Kertész Mihály (Michael Curtiz) fotóalbumából. A negyven fotót tartalmazó albumot 2019-ben a rendező unokahúga, a Kaliforniában élő Linda Goldfarb ajándékozta a Filmarchívumnak. A felvétel valószínűleg Bécsben készült 1919–1920 körül. Állnak: Siklósi Iván, Kertész Mihály, Fodor Oszkár, a kamera mellett: Vass Károly, ülnek: Petrovics Szvetiszláv, Kovács Ilonka/Lucy Doraine, Várkonyi Mihály ©NFI

A tárlat gazdag fotóanyaggal, plakátokkal, a filmekben szerepelt és azokhoz kapcsolódó tárgyakkal, eszközökkel, jelmezekkel, díjakkal, szöveges hátterekkel, stílustörténeti összeállításokkal, vetítésekkel enged betekintést a magyar film történetébe.

A kezdeteket bemutató részből kiderül, hogy 1908-tól 1931-ig hatszáz némafilm készült, ezek 93 százaléka elveszett.

Mint az egyik kurátor, Kurutz Márton kiemelte, a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került később elő, ugyanakkor 1945-öt követően 260 fasisztának minősített filmet meg kellett semmisíteni vagy be kellett szolgáltatni.

Kende János operatőr és Jancsó Miklós rendező az Égi bárány című film forgatásán, 1970 ©Friedmann Endre, Szóvári Gyula. Kende János tulajdona.
Kende János operatőr és Jancsó Miklós rendező az Égi bárány című film forgatásán, 1970 ©Friedmann Endre, Szóvári Gyula. Kende János tulajdona.

A második világháború utáni és a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat,

mindhármat egy-egy emblematikus alkotás fémjelez: Fábri Zoltán Körhintája, Jancsó Miklós Szegénylegényekje és Huszárik Zoltán Szindbádja.

Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas Saul fiának (a díj maga is megtekinthető), a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra, az utolsó falat pedig az archiválásnak, a filmművészet megőrzésének szentelik.

Nagylátószög – 120 éves a magyar film
Ludwig Múzeum
2021. július 23. – november 14.

A kiállítás kurátora volt Balogh Gyöngyi, Barkóczi Janka, Boronyák Rita, Czirják Pál, Erdős Emese, Fazekas Eszter, Hussein Evin, Kurutz Márton, Löwensohn Enikő, Orosz Anna Ida, Ráduly György, Takács Rita, Torma Galina, Varga János – a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!