A Bethlen Gábor tér 3. számon magasodó száztízlakásos bérpalotát a Gellért-hegyről is könnyen kiszúrni, egykor pedig óriásként emelkedett ki a Csikágó munkásnegyedének két- és háromemeletes épületei közül. A lakásokat már a középosztály és az értelmiségi réteg modern igényei szerint tervezték, a földszinti pazarul kialakított erkélyes színházteremben pedig igényes szórakozás várta a betérőket – és várja ma is. A színház programjait és a lakóépületet szeptember 12-én a tizenegyedik Budapest100 alkalmával alaposabban is megismerhetik a látogatók.
Az építtető Rákosi Jakabnak több évtizedes tapasztalata volt az építőiparban, valamint a moziüzemeltetésben is volt némi gyakorlata. Eleinte bádogosmesterként kereste kenyerét, majd az 1900-as évektől bérházak építésével és eladásával gyarapította vagyonát. Első vállalkozása a Szűz utca 5-7. számú szecessziós épület volt, ahol egy darabig ő maga is lakott és működtette műhelyét. Ezt az évtizedek során több, főleg három- és négyemeletes ingatlan építtetése követte, némelyikükben, például az Akácfa utca 4-ben már mozi is működött.
A Bethlen téri bérpalotát Reiner Dezső műépítész tervei alapján dr. Wellish Tibor építőmester kivitelezte. Reinernek nem kis gondot okozott ez a megbízás, Rákosi Jakabék ugyanis az engedélyeztetési eljárás során meggondolták magukat és
az eredetileg mozinak tervezett létesítményben színházat szerettek volna nyitni.
Első hallásra ez talán nem tűnik nagy különbségnek, de mind az infrastrukturális követelmények, mind a hatályos előírások eltérőek voltak. A többszöri újratervezés miatt a színház csak a lalóház átadása után mintegy fél évvel, 1929 novemberében tarthatta meg az első premiert. Az új teátrum megnyitása az egész várost lázban tartotta, a Színházi Élet egy háromoldalas képriportban mutatta be a „Rákosi-udvarnak” elkeresztelt épületet és a Bethlen-téri Színpadot.
A színház eleinte sikeresen működött, ám a tulajdonosok belebuktak egy másik vállalkozásukba, és a felhalmozódott adósságok miatt az egész Bethlen téri bérpalotát el kellett adniuk. Ez a lakók életét nem különösebben zavarta meg, a színházat azonban hamarosan bezárták és az akkori tendenciáknak megfelelően mozivá alakították át. Először Hollywood Filmszalon néven nyitott meg 1937-ben, majd különböző neveken üzemelt a 80-as évekig. Jelenleg a Bethlen Téri Színház működik benne 2012 óta.
Természetesen a funkcióváltások átalakításokkal is jártak. A galériás előcsarnokot álmennyezettel fedték le, a nézőtér iránya megfordult, karzatát és díszítését fekete lepel fedi. Ennek ellenére még ma is felfedezhetünk eredeti elemeket a nézőtéren, a mennyezet gipszstukkói és a Nádor Lajos iparművész alkotta csillár sokat elárul az egykori bájos eleganciából.
A lakóépületen is történtek apróbb átalakítások, a homlokzatot koronázó attikafalról eltűnt a „Rákosi-udvar” felirat, az utcai kis pavilonok közül pedig az egyiket egy második világháborús bomba pusztította el. Ugyanebben az időszakban kapott a tető egy érdekes kis építményt, egy beton őrhelyet, melyet a légvédelmi megfigyelők használtak.
Habár a Csikágó városnegyed házaiban főleg munkások éltek, a Bethlen téri bérpalota más társadalmi réteget célzott meg. Mindez a bevételeken is látszott, 1932-ben a Rákosi Udvar 155 018 pengős jövedelme jóval megelőzte például a szintén gigantikus méretű Phönix-házét vagy Gozsdu Udvarét. A korabeli telefonkönyveket lapozgatva orvosok, mérnökök, gyárigazgatók, tisztviselők nevével találkozunk a lakók között. Itt élt Fekete József, a Bethlen téri Színház igazgatója és Herczeg Jenő színművész is. Szintén
az épületben bérelt lakást Dr. Raitsits Emil főiskolai tanár, az Állatkert egzotikus állatainak háziorvosa, a magyar kutyafajták tenyésztésének ösztönzője, a mai kisállatgyógyászat megteremtője.
Mivel a ház lakóinak száma felér egy kisebb faluéval, akadnak bőven érdekes történetek, közülük többet a Bethlen Téri Színház honlapján, a Csikágói Szomszédaink rovatban olvashatunk. Hollósiné Klopfer René neve igen elegáns öngyilkossági kísérlete kapcsán maradt fenn. Klopfer Jaques császári és királyi üveges lánya egykor dúsgazdag asszony volt, de válása után elszegényedett. Kétségbeesésében kinyitotta a lakásában a gázcsapot, majd a konyhapadlóra terített fókaprém bundájára fekve, hosszú selyemingben várta a halált – szerencsére hiába, mert időben rátaláltak.
A földszinti vendéglőt a harmincas évek elején egy jó útra tért betörő és kasszafúró, Bíró Árpád vezette, egészen addig, amíg tönkre nem ment.
Kénytelen volt eladni az üzletet, de hamarosan visszatért és ellopta az ezüst evőeszközöket.
A jellegzetes épület felbukkan Móricz Zsigmond Jobb mint otthonában, Zalka Miklós Fekete karácsonyában és Békés Pál Csikágó című gangregényében is. 1984-ben pedig itt forgatták a MOKÉP és az MTV Szórakoztató Osztályának első közös filmjét, az Elcserélt szerelmet. A filmben többször feltűnik az órásbódé is, ahol azóta is rendületlenül javítják a lakók óráit.
Az épület lakóinak történetéről további érdekességek a Bethlen Téri Színház honlapján, a Csikágói Szomszédaink rovatban olvashatók.
A Budapest100 programjai pedig ide kattintva érhetőek el.
