A Petőfi Irodalmi Múzeum januártól nem fogad látogatókat felújítási munkálatok miatt – tájékoztat az intézmény honlapján egy közlemény.
„Még látványosabb, hívogatóbb és közönségbarátabb lesz a múzeum. 2022 januárjától megújulnak a PIM kiállító- és közönségforgalmi terei, az átépítés alatt a kiállítások szünetelnek. A felújítási munkák várhatóan 2022 őszéig tartanak, ezután várjuk Önöket a még professzionálisabb és komfortosabb múzeumi tereinkben” – olvasható a tájékoztatás.
A welovebudapest.hu információi szerint a tervekben szerepel a múzeum udvarának és a Károlyi-kertnek az összenyitása. A portál úgy tudja, hogy a múzeum belső tereinek felújítása a 2022–2023-as Petőfi-emlékévhez kapcsolódik, a múzeum és a kiállításai várhatóan ősszel nyitnak újra. A felújítások alatt többek közt kiállítási akadálymentesítik a kiállítási tereket, valamint teljesen megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása is.
A Károlyi-palota, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. A telek és a ráépített, a századok során állandóan alakított épület 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába – tudhatjuk meg a múzeum honlapjáról. A három holdnyi telek lehetőséget nyújtott, hogy ötvözzék a vidéki kastély és az elegáns városi palota jellemzőit. A díszudvart U-alakban körülölelő udvari szárnyak kerítéssel elválasztott tágas, barokk franciakertre nyíltak ekkoriban.
A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek köszönhetjük, aki bővíttette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű istállókkal, könyvtárteremmel látta el, és gazdagon dekorálta az ingatlant. A főúr Széchenyi István és Wesselényi Miklós közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat. Alapító tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak (Magyar Tudományos Akadémia), szatmári követként tevékenyen vett részt az országgyűlés munkájában, 1848-ban Szatmár megye főispánja lett.
A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. A nagy pesti árvíz után a palotába költözött Bártfay László, Károlyi György titkára, akinek köszönhetően a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja működött itt. Gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos.
A szabadságharcot követő véres megtorlás idején Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását; a grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon.
Az 1900-as évek elején felmerült, hogy a rossz anyagi helyzete miatt a család eladja a palotát és a kertet, a telken pedig bérházak épülnek. Károlyi Mihály azonban megvétózta ezt az ötletet, modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette a palotát, és az istállók egy részének helyére autógarázst építtetett. 1919-től, Károlyi emigrációja idején a palota évekig állt üresen, még az is felmerült, hogy a kertjében építik fel a Nemzeti Színházat.
A palotát 1928-ban megvásárolta a főváros és itt helyezték el a Fővárosi Képtár gyűjteményét. Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1930-as években nyerte el végső, az egésszel harmonizáló kialakítását. A Károlyi-kertet 1932-ben nyitották meg közparkként. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés javára. 1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben megnyílt az épületben az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.
A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn, egészen 1997-ig az északi szárny végében. A főszárny díszes teremsorából a 2000 decemberében befejezett – teljes épületet érintő – felújításnak köszönhetően öt helyiség őrizte meg eredeti kialakítását.
