Bán Máté Junior Prima díjas fuvolaművész sikeres próbajáték után kapott egy éves lehetőséget a lipcsei Gewandhaus Zenekarában.
Bán Máté Baján született, és Kecskemétre járt zeneművészeti szakközépiskolába. 2010-ben vették fel a budapesti Zeneakadémiára, Bálint János fuvolaművész osztályába, 2012-től Sebők Erika fuvolaművész növendéke lett, akadémiai tanulmányait 2015-ben fejezte be.
Zeneiskolás korától ért el több első és második helyezést országos és nemzetközi fuvola és kamaraversenyeken egyaránt. Az Új Európa Alapítvány támogatottja volt.
Egy szemesztert töltött Erasmus ösztöndíjjal Németországban, elnyerte az Erste az elsőkért és a Dongszan Alapítvány ösztöndíját. 2012-ben Gundel Művészeti Díjat, 2014-ben Junior Príma díjat vehetett át.
Egyetemi, majd az azt követő években tagja volt a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekarnak és két évig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanított. Alapító tagja Csalog Gábor Ludium Együttesének, a Musiciennes Libres-nek és a Weiner Ensemble-nak. Játszott a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában és a Magyar Állami Operaház Zenekarában is.
Bán Máté Kramarics Katalin és Molnár Tünde mellett játszik majd szólófuvola (II. váltó) pozícióban.
A lipcsei Gewandhaus Zenekara
Ha valaki a német szótárban rákeres a Gewand szóra, azt olvassa: ruha. A Gewandhaus tehát ruhaházat jelent — vagy kelmék házát. Az első lipcsei koncertterem ugyanis 1781-ben a posztócéh épületének második emeletén nyílt meg, innen az elnevezés. De hol vagyunk már azoktól a falaktól! Az első Gewandhaust bő évszázad múltán, 1884-ben követte az újabb, ez azonban a II. világháború áldozatául esett.
A harmadik, ma is álló Gewandhaust 1981-ben nyitották meg — éppen kétszáz évvel azután, hogy a Lipcsei Gewandhaus Zenekara beköltözött a koncertterem elődjébe. Mert bizony a zenekar is ilyen régi. Alkalmasint a zenetörténet egyik legpatinásabb szimfonikus együttese. Tegyük hozzá: az egyik legjelentősebb is. Súlyát, fontosságát olyan nevekkel illusztrálhatjuk, mint Felix Mendelssohné, aki 1835-ben lett a zenekar zeneigazgatója. Őt a 19. században olyan jelentős művészek követték, mint Ferdinand Hiller, Niels Gade vagy Carl Reinecke.
A 20. századi zeneigazgatók névsora valóságos diadallista: Arthur Nikisch, Wilhelm Furtwängler, Bruno Walter, Hermann Abendroth, Franz Konwitzschny, Václav Neumann, Kurt Masur. Utóbbi a maga negyedszázados korszaka során olyan presztízsre tett szert, amely egészen a New York-i Filharmonikusok pulpitusáig repítette. Hogy mi jellemezte a Gewandhaus Zenekarát a II. világháború előtt és után? A hagyományőrzés és az újítás egysége, a színvonal maximalizmusához való ragaszkodás. Ez folytatódott a 21. században is: az ezredforduló határvonalán a ma már 95. évében járó — s a Müpa közönsége által is ismert és szeretett —, nagy kultúrájú Herbert Blomstedt kalauzolta át az együttest, őt pedig két rendkívül dinamikus egyéniség követte Riccardo Chailly (2005—2016) és a Gewandhausorchester élén jelenleg is munkálkodó Andris Nelsons személyében.