2023. május 25-én, csütörtökön 16:00 órától évadbejelentő sajtótájékoztatót tartottak a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. Az eseményen Kiss-B. Atilla főigazgató ismertette a 2023/2024-es színházi évad új bemutatóit.
Kiss-B. Atilla elmondta, hogy a Budapesti Operettszínház sikeres évadjának végéhez közeledik. A közönség érdeklődése produkcióik iránt töretlen, a színház látogatottsága a befogadóképesség határát súrolja, majd minden előadásuk teltházas és pótszékes. A főigazgató kifejtette, hogy a nézőknek a színház iránti bizalma felelősségérzettel tölti el a vezetést, ezért a jövőben is azon dolgoznak majd, hogy olyan unikális, exkluzív és ínyenc színházi élményeket kínáljanak számukra, amit csakis az Operettszínházban láthatnak.
A szeptembertől induló új évadban a Budapesti Operettszínház bemutatja Az Orfeum mágusa címmel a 21. század első magyar operettjét. A zeneszerző Pejtsik Péter, a librettó írója Orbán János Dénes. Mint ahogyan Kiss-B. Atilla elmondta, kötelességének érzi az új magyar dalművek létrehozását és bemutatását, és különösen igaz ez a Somossy Károly fantasztikus életét feldolgozó új zenés darabra, hiszen a 120 éve elhunyt nagyformátumú, européer mulattató nevéhez fűződik a Somossy Orfeum megalapítása, amely a jelenlegi Operettszínház falai között működött egykor.
Somfai Péter, a színház műszaki igazgatója már régóta kutatja a hajdani orfeumigazgató életét és munkásságát. Gyűjtéseiből azóta megjelent egy szép, olvasmányos kötet, a főigazgató pedig felkérte Orbán János Dénes költőt, dalszövegírót és műfordítót, hogy vállalja Az Orfeum mágusa című nagyoperett librettójának megírását. A színház vezetése Pejtsik Pétert Ferenc pápa korábbi magyarországi látogatásakor elhangzott Klezmer Miséje hallatán kérte fel a mű megkomponálására.
Nem volt kérdés, hogy a minden bizonnyal rendkívül izgalmas, színes és sokrétegű jelentéstartalommal bíró színházi vállalkozást Bozsik Yvette rendezi, a jelmezeket pedig Berzsenyi Krisztina tervezi majd. A Budapesti Operettszínház alkotói csapatához idén először csatlakozik Ferenczfy Kovács Attila építőművész, díszlettervező, látványtervező és vizuális művész, Szabó István Oscar-díjas filmrendező állandó alkotótársa, mások mellett A napfény íze című ikonikus mozi díszlettervezője.
Az új évad másik nagyszabású bemutatója Frank Wildhorn Carmen című musicalje. A szerzőtől a nagy sikerű Jekyll és Hyde című musicalt már bemutatta a színház, a Carmen jövőre Homonnay Zsolt rendezésében kerül a nézők elé. Mindezeken túl a színház folytatja Közelebb című sorozatát, műsoron tartja élénk érdeklődéssel kísért repertoár előadásait és gáláit, valamint közönség újra láthatja majd a Nine című musicalt is.
Kiss-B. Atilla beszéde után Bálint Ádám színész, az esemény házigazdája beszélgetett az alkotókkal. Orbán János Dénes elmondta, hogy Az Orfeum mágusa című új magyar nagyoperett mindenkit vissza röpít a 19. század végén működő Somossy Orfeum világába, ahol a férfiak Carola, az „őscsárdáskirálynő” lábai előtt hevertek, a hölgyek pedig a mágikus karizmájú Somossy Károlyért versengtek. Budapesten kívül Európában akkoriban csupán Párizsban és Londonban működött hasonló színvonalú mulató.
Az Orfeum mágusa egyszerre érzelmes, romantikus dráma, fergeteges komédia és izgalmas thriller: minden szereplője valóságos, hús-vér színpadi alak lesz, és csakis a nézőkön múlik majd, hogy melyiküket választják kedvencüknek. Hangsúlyozta továbbá, hogy semmiképpen sem szerettek volna archaizáló nyelvezettel bíró alkotást, vagyis „második Csárdáskirálynőt” létrehozni, így a darab egyértelműen a 21. századi nyelvhasználatra épül és megfelel a dráma minden szabályának, követelményének.
Pejtsik Péter megosztotta a jelenlévőkkel, hogy eddigi pályafutása során számos különböző zenei kultúrával, műfajjal és stílussal találkozott már. Amikor Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felkérésére, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra megírta Klezmer Mise című művét, ugyanazon alkotói szándék vezette, mint ami most, Az Orfeum mágusa kapcsán: a sokféle kulturális, zenei identitást és hatást egységbe fonni, annak érdekében, hogy új művészi minőség keletkezzen belőlük.
Bozsik Yvette elárulta, hogy a grandiózus előadás tükrözi majd a kort, amelyben a történet játszódik, de érvényesen reflektál napjainkra is. A rendező szürreális, mágikus látomásként hivatkozott koncepciójára, amely – mint mondta – nem rekonstruálja, hanem megteremti mindazt, amit a szerzők papírra vetettek. Az előadás létrehozásának csodás folyamata minden esetben magával hoz egyfajta alkotói megtisztulást, az ősbemutató mindezen túl méltó módon helyreállítja Somossy Károly jó hírnevét is.
Berzsenyi Krisztina jelmezei a korabeli divatot és a modern kor extremitását ötvözik majd, az alkotók azonban nem árultak el minden részletet: Ferenczfy Kovács Attila díszletterveit később ismerheti meg a közönség.
Homonnay Zsolt Frank Wildhorn Carmenje kapcsán elmondta, hogy a zeneszerző rendkívüli alkotást komponált, amiben a gyönyörű és vérbő cigánylány történetét extravagáns cirkuszi környezetbe helyezte. Ez a furcsa kettősséggel bíró világ egyszerre nyitott és zárt, saját, belső törvényekkel bír, és szereplői teljes létezésüket alárendelik a nézők elé tárt show-nak. A végtelen szabadságra vágyó Carmennek végül döntenie kell, hogy mi a fontosabb számára: önmaga kiteljesedése vagy a másik emberhez való kapcsolódása? A dalok hátborzongatóan gyönyörűek és szenvedélyesek, és minden bizonnyal olyan produkció születik majd, ahol a szenvedély fölrobbantja a színpadot – zárta gondolatait Homonnay Zsolt.
A sajtótájékoztatón részletek hangzottak el a fenti zenés darabokból Kiss Diána, Széles Flóra, Nádasi Veronika, valamint Dolhai Attila, Homonnay Zsolt és Nagy Lóránt előadásában. Zongorán közreműködött: Pfeiffer Gyula és Tassonyi Zsolt.
Az Orfeum mágusa bemutatóját 2023. november 17-18-19-én, a Carmen premierjét pedig 2024. április 19-20-21-én, a már megszokott hármas szereposztásban tartja a Budapesti Operettszínház. A 2023/2024-es évadra május 26-án 10:00 órától kezdődött a bérletek értékesítése.
