2023. szeptember 1-jén pénteken, 15 órától évadnyitó társulati ülést tartottak a Budapesti Operettszínházban. A művészeket és a színház dolgozóit Kiss-B. Atilla főigazgató köszöntötte, aki beszédének elején megköszönte, hogy jelentős számban megjelentek az eseményen.
A teátrum vezetője emlékeztetett arra: alig, hogy elcsitult a rossz emlékű Covid-világjárvány, szinte rögtön kitört a háború a szomszédunkban, aminek hatásai alól senki sem tudja kivonni magát. Mint ahogyan fogalmazott, a közönségnek manapság még nagyobb szüksége van a szellemi és a lelki táplálékra, mint eddig. Kiss-B. Atilla visszatekintett a Budapesti Operettszínház elmúlt évadára. Értékelésének fókuszát a 12 nagyszabású, különböző, tematikus gálára helyezte, amelyekből 17 alkalommal, több mint 15 ezer néző előtt tartottak telt házas, álló tapsos előadásokat.
Nem véletlenül említette a kiemelkedő nézőszámot, hiszen a színház látogatottsága legtöbbször 100 százalékos volt, de sokszor elérte a 103 százalékot is, vagyis a nagyközönség töretlen bizalmáról és támogatásáról biztosítja a teátrumot és folyamatosan érdeklődik régebbi produkcióik és új bemutatóik iránt. Mások mellett, még tavaly augusztusban Operett Korzóvá alakították a Vigadó teret, jelen voltak a Pozsonyi Pikniken, és ellátogattak Kolozsvárra is, ahol Összetartozunk címmel fergeteges gálát adtak a Kolozsvári Magyar Napok közönségének.
2022 szeptemberének elején, az évadindító Operett Forgatagon kezdetét vette a centenáriumi évad, amely idén, a 2023-as évben teljesedett ki, amit Magyarország Kormánya a magyar operett évének nyilvánított. A Budapesti Operettszínház megnyitásának 100 éves évfordulóját centenáriumi hétvégével, és a Te rongyos élet című gálával ünnepelték. Másik gálájukkal – az Együtt az autistákért Alapítvánnyal karöltve – támogatást nyújtottak az autizmussal élőknek, és elfogadta a színház vezetésének meghívását Kálmán Yvonne, Kálmán Imre zeneszerző lánya is, akit Kiss-B. Atilla visszavár a 2023. évi magyar operett napjára, amikor Kálmán Imre halálának 70. évfordulóján tisztelegnek a Mester életműve előtt.
Kiss-B. Atilla megemlített néhány jelentős pillanatot a színház életében: a Csárdáskirálynő, a János vitéz, és A Pendragon-legenda című előadásaikat 50., a Jekyll és Hyde-ot 60., az István a királyt 100., az Abigélt pedig 300. alkalommal tűzte műsorra a teátrum. Összesen mintegy 14 klasszikus balett, kortárs tánc és néptánc együttes közel 80 táncművészével karöltve, jótékonysági előadást rendeztek a Jókai utcai házomlás-balesetben megsérült Tóth Nikolett táncművész javára, valamint az Operettszínház barátainak jóvoltából sikerült forrást biztosítani egy új, elektromos kerekesszék megvásárlására is, amellyel szándékaik szerint a gyógyulófélben lévő művész életkörülményeinek minőségét emelik. Decemberben és februárban továbbá két nagyszabású gálával ünnepelték a 100 éves Budapesti Operettszínházat. Az MTVA – megannyi más, rögzített előadásuk mellett – ezt az eseményt is nagy sikerrel sugározza rendszeresen. A főigazgató külön kiemelte, hogy nagy sikerrel bemutatták Andrew Lloyd Webber Requiemjét.
Kiss-B. Atilla megemlítette a színház új bemutatóit is. Mint ahogyan elmondta, öt évvel ezelőtt benyújtott főigazgatói pályázatában megfogalmazott gondolatainak egyik sarokköve volt, hogy a magyar operett nemzetmegtartó, nemzetösszefogó képességgel bír. Mindezt alátámasztja a márciusban színre vitt Mária főhadnagy című nagyoperett, amelynek előadásain – úgy a színpadon, a zenekari árokban, vagy éppen a kulisszák mögött, mint a nézőtéren – mindenki büszke magyarnak érezheti magát.
Ezután kitért a fergeteges Monte Cristo grófja premierekre is, és hozzátette: már a különleges hangulatú, Zsófia rendezvényhajón megtartott sajtóesemény is azt sugallta, hogy nagyszerű, lehengerlő sikerű produkciónak néznek elébe. Az évadot a 10. Színházi Olimpia keretében megrendezett Csárdáskirálynő Fesztivállal zárták: a kultúrtörténeti eseményen először szerepelt magyar operett, és a budapesti előadás mellett vendégül látták a francia Compagnye Lichore és a litván Kaunasi Állami Musical Színház Kálmán Imre-előadásait is. A fesztivált a Best of Csárdás című, nemzetközi operett gála zárta.
Az idei új évad kezdete előtt, a Hegedűs a háztetőn című előadásukat állótapsos ováció fogadta a Fertőrákosi Barlangszínházban. Kiss-B. Atilla bejelentette továbbá, hogy összehívta a színház örökös tagságáról döntő bizottságot, és javaslatára a nemrégiben elhunyt Jankovics Józsefet megválasztották a Budapesti Operettszínház posztumusz örökös tagjává.
Dr. Gulyás Richárd ügyvezető igazgató beszédében kiemelte, hogy a jubileumi évadban is sikerült fejlesztéseket megvalósítani a nemzetközi és hazai gazdasági nehézségek ellenére. Megnyílt a Magyar Operett Dicsőségcsarnoka, a nézők láthatják a teátrum centenáriumi tárlatát, a Kálmán Imre hagyaték jeles darabjait, kéziratait, leleplezésre került Fényes Szabolcs szobra, továbbá elindult a színház ajándék shopja. A takarékos és felelős gazdálkodásnak köszönhetően maradt forrás a színház épületének fejlesztésére, szépítésére is.
Az Operettszínház a 2022/2023-as évadban több mint 210 ezer jegyet értékesített, több mint 1 milliárd 250 ezer forint értékben. Az a tény, hogy rendszeresen telt házzal folytak az előadások, a művészeti tevékenység mellett a színház közönségszervező, sajtókommunikációs és marketing tevékenységét is dicséri. Dr. Puskás Attila gazdasági igazgató hangsúlyozta, hogy a háború okozta százmilliós nagyságrendű költségvetés csökkenés ellenére megvalósultak a tervezett premierek, és a takarékos gazdálkodás következtében folyamatosan nyitva volt a színház, amely minden fizetési kötelezettségének eleget tett. A gazdasági igazgató hozzátette, hogy pénzügyileg eredményesen zárták az elmúlt évet, az elkövetkezendő időszakot tekintve pedig bizakodásának adott hangot.
A napokban útjára indult új évadban bemutatják Az Orfeum mágusa címmel a 21. század, és egyben a harmadik évezred első magyar operettjét. A darab Somossy Károly fantasztikus életét dolgozza fel. A 120 éve elhunyt nagyformátumú, européer mulattató nevéhez fűződik ugyanis a Somossy Orfeum megalapítása, amely a jelenlegi Operettszínház falai között működött egykor. A zeneszerző Pejtsik Péter, a librettó és a dalszövegek írója a Kossuth-díjas, Babérkoszorús Orbán János Dénes. A nagyívű színházi vállalkozást a Kossuth-díjas Bozsik Yvette rendezi, a jelmezeket pedig Berzsenyi Krisztina tervezi majd.
A Budapesti Operettszínház alkotói csapatához idén először csatlakozik a szintén Kossuth-díjas Ferenczfy Kovács Attila építőművész, díszlettervező, látványtervező és vizuális művész, Szabó István Oscar-díjas filmrendező többszörös alkotótársa, mások mellett A napfény íze című ikonikus mozi díszlettervezője, a Terror Háza Múzeum látványtervezője. Az új évad másik nagyszabású bemutatója Frank Wildhorn Carmen című musicalje lesz. A romantikus zenés darab egy vadóc, öntörvényű lány történetét meséli el, viszont musicalként teljesen más környezetben, mint ahogyan azt a nézők az azonos című, közismert operában megszokták. A darab a világpremierje óta mindenhol, ahol csak színpadra állították, revelációszámba ment. A budapesti bemutató mindössze a hatodik helyszín lesz az egész világot tekintve, a darabot Homonnay Zsolt rendezésében láthatja majd a közönség.
Kiss-B. Atilla hangsúlyozta, hogy amikor korábban, a Társulat-Törzsgárda program keretében az akkori közalkalmazottak alapbérét átlagosan több mint 51 százalékkal megemelte, a szerződéses művészek tiszteletdíját nem volt lehetősége rendszerszintűen megnövelni. A főigazgató bejelentette azt is, hogy az új évadtól kezdődően a szabadúszó, de a Budapesti Operettszínház kötelékébe tartozó művészek fellépti díját is felfelé korrigálják.
Az évadnyitó eseményen végül emléklapokkal búcsúztatták Fekete Tibort és Németh Zoltánt, a zenekar két oszlopos tagját, akik nyugállományba vonultak, és levetítették a Bori Tamás rendező, játékmester által készített videós összeállítást, amelyben minden társulati tag és színházi dolgozó számára láthatóvá váltak a Budapesti Operettszínház az elmúlt évad során elért megcáfolhatatlan sikerei.
