Frank Wildhorn világhírű zeneszerző videóüzenetben köszöntötte a Budapesti Operettszínház új magyarországi ősbemutatója, a Carmen című musical alkotóit és szereplőit a Nagymező utcai teátrum sajtótájékoztatóján. A darabot április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban mutatják be a színházban.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója köszöntő beszédében szólt arról, hogy a minőségi zenés színjátszás mellett kiemelt küldetésének tekinti az utánpótlásképzést, a tehetséggondozást. Elmondta, hogy a Carmen premierje kettős ünnep a színház és a műfaj számára. Mindamellett, hogy magyarországi ősbemutatót tartanak, az esemény egyben beavató is, ugyanis négy fiatal művész kap lehetőséget főszerepben való bemutatkozásra.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotóval, a teátrum művészeti vezetőjével együtt vitt osztályuknak fiatal tehetségei közül hárman is megmérethetik rátermettségüket a nagyközönség előtt. Katarina szerepében Nagy Alma Virág, Joséként Tassonyi Balázs, a címszerepben pedig Lipics Franciska lép színpadra. Csatlakozik hozzájuk Nemes Tibor is, akit a színház vezetése Novák Eszter és Selmeczi György végzős zenés színész osztályából hívott meg a férfi főszerepre. A művésznövendékek számára nagy lehetőség az Operettszínház nagyközönsége előtt a bemutató szereposztás részesének lenni, az intézménynek és a zenés színjátszásnak pedig szüksége van a folyamatos megújulásra – hangsúlyozta a főigazgató.
Homonnay Zsolt megosztotta a résztvevőkkel, hogy kortárs, mai szemmel tekintenek az alapműre és a musicalre is. Míg Prosper Mérimée korában a társadalmi események egyik fő helyszíne az arénákban megrendezett bikaviadal volt, addig a szerzők és az alkotók 21. századi környezetbe, a cirkusz világába helyezték át a cselekményt. A Budapesti Operettszínház művészeti vezetője köszönetet mondott Fekete Péternek, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ – a Fővárosi Nagycirkusz – igazgatójának nagyvonalú szakmai segítségéért és támogatásáért. A rendező koncepciója szerint az előadás Mérimée azonos című művének alaptézisére építve – amely a nő örök, csábító szenvedélyességét, valamint a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát és párharcát helyezi a középpontba – a hétköznapjainkban rejlő fatalitást kívánja bemutatni 21. századi, extravagáns környezetben. Vagyis azt, hogy terveinket, céljainkat bármelyik pillanatban átírhatja a sors keze.
Homonnay Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti, ősi, ösztönös szenvedélyt minden korban fellelhetjük önmagunkban, bárhol is élünk a nagyvilágban. A musical története szerint egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott, biztonságos, jól szervezett életét. A rendező kiemelte a sorsszerűséget mint a színpadi történések szervezőerejét: José bármennyire is okosan eltervezi saját életének irányát, az észszerű döntéseiből fakadó, egymásra épülő lépcsőfokokat, Carmen megjelenésével – figyelmen kívül hagyva a figyelmeztető jeleket – egy pillanat alatt romba dönti azt, amit addig felépített maga körül. Homonnay Zsolt rávilágított arra is, hogy sosem tudhatjuk, terveinket mikor és hol húzza keresztül a sors, és a fékezhetetlen érzelmek miként veszik át az uralmat a ráció felett.
Tassonyi Zsolt, az előadás zenei vezetője és karmestere beavatta a sajtó munkatársait és a közönséget a produkció zenei alkotói folyamatába. Frank Wildhorn ugyanis a darabot kisebb zenekarra írta, így egyeztetve és folyamatos kapcsolatot tartva a zeneszerzővel, Tassonyi Zsolt a musicalt áthangszerelte az Operettszínház nagyzenekarára. Kiemelte, hogy a zenekar különböző hangszercsoportjainak megszólalásai szervesen kapcsolódnak a rendező koncepciójához, a cselekményhez és a szerepalakok személyiségéhez is. Majd hozzátette: az amerikai komponista műve mások mellett azért is lenyűgöző, mert az autentikus latin zenét számos zenei stílusban és formában tárja a nézők elé, igazán különleges zenei élményt nyújtva ezzel.
Frank Wildhorn videóüzenetében kifejezte örömét, hogy darabja megérkezett Magyarországra, és hangsúlyozta, hogy nagyon várja már a találkozást és a bemutatót.
A sajtótájékoztatón megjelentek láthatták a díszlet és a jelmezek terveit is. Túri Erzsébet díszleteiben ugyan látható egy sajátos világ, az alkotó számára azonban különös jelentőséggel bír, hogy a nézők számára megmutassa mindennek a szerkezeti alapját, vagyis konstrukcióját, amiből és amire felépül a díszlet. Éppen ezért a játéktér meghatározó eleme a létraforma, amely jól rezonál az előadásban megjelenő cirkuszművészettel is. A színpadkép az 1920-as éveket és az art déco stílust idézi. Az előadás több mint 20 helyszínen játszódik, így valóban tartalmas utazásra invitálja a közönséget.
Füzér Anni jelmezei eredeti és csakis a tervezőre jellemző módon ötvözik a klasszikus formákat a kortárs vonalvezetéssel. Alkotói meglátása szerint a mai kortárs színházi előadásoknál az a legfontosabb, hogy a mindennapokban megélt valóságunk ne ugyanúgy köszönjön vissza a színpadon, hiszen a színház elemeltebb tér, ahol a valóságot különleges, áthangszerelt világként tárjuk a nézők elé. Carmen kosztümjeiben megjelenik autentikus spanyol kendője, de tűzpiros bőrdzsekije is, ami kifejezi a fékezhetetlen temperamentumú főhősnő természetét. Szemben áll ezzel Katarina lágy, kék blúza, Garcia piros napszemüvege pedig a szerepalak vad ösztöneire utal, és a késdobáló jelmezeinek egyik meghatározó anyaga a bőr.
A várva várt hazai ősbemutatót Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró, műfordító magyar fordításával és dalszövegeivel, Krizsán Dániel koreográfiájával viszik színre. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, amelynek fókuszpontjában a cirkusz mint műfaj és színpadi környezet áll. A rendkívül összetett színházi élményt kínáló előadás új szintre emeli Az Orfeum mágusa című, tavaly novemberben bemutatott, óriási sikert hozó produkció kapcsán a Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz együttműködését. A Carmenben organikus egységként kel életre a cirkusz és a musical, mintegy szimbiózist teremtve a két rendkívül népszerű műfaj között. A produkcióban különös jelentőségűek a spanyol zenei hatások, az előadásban Luis Eduardo Castagno gitárművész is látható lesz.
A Budapesti Operettszínház újabb nagyszabású bemutatójának drámai története arra inspirálja a nézőket, hogy felfejtsék a darab mélyebb rétegeit; lehengerlő zenéje és káprázatos látványvilága a fiatalabb generációt is elcsábítja a Carmen előadásaira, a színház sztárjai és fiatal tehetségei pedig garanciát jelentenek arra, hogy minden korosztály önfeledten fog szórakozni.
A sajtótájékoztatón részletek hangzottak el a musicalből Nádasi Veronika, Dancs Annamari, Lipics Franciska, Kocsis Dénes, Nemes Tibor, Tassonyi Balázs, Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor, Kelemen Fanni, Nagy Alma Virág, Szulák Andrea és Auksz Éva előadásában. Közreműködött Tassonyi Zsolt zongorán, Halász László és Jung Norbert gitáron, Luis Eduardo Castagno flamencogitáron, valamint Földes Tamás prózában. Szólót táncolt Incze Kitti, az esemény háziasszonya Peller Anna volt.