Ha még nem döntötted el, hova menj nyaralni és igazi könyvmoly vagy, akkor segítünk, sőt mutatjuk hogyan léphetsz szintet a könyves helyszínek látogatásában! Csak műfajt kell választanod és mondjuk is melyik a hozzád illő szállás, ami egykor egy ismert szerző otthona volt. Jamaicától Olaszországig szolgálunk tippekkel.
Ian Fleming tengerparti nyaralója
Oracabessa Bay, Jamaica
Ian Fleming (1909-1964), a 007-es ügynök megálmodója nagyon stílusosan egy tengerészeti hírszerzési feladat teljesítése közben jutott el Oracabessa Bay térségébe még az 1940-es években. Akkor annyira megtetszett neki Jamaicának ez a szeglete, hogy megfogadta, visszatér még ide. A fogadalmat pedig túl is teljesítette: 6 hektárnyi trópusi édent vásárolt magának itt és aprólékosan megtervezett villát építetett a közepébe. A házat az egykori hírszerző hadművelet fedőnevéről GoldenEye-nak nevezte el.
A karibi környezet jó hatással volt Fleming írói munkájára: mind a 14 James Bond kötet ebben a házban született, köztük háromban (Dr. No, Az aranypisztolyos férfi és az Élni és halni hagyni) Jamaicában is játszódik. „Hogy megszülettek volna-e ezek a könyvek, ha nem élek egy jamaicai vakáció fenséges elzártságábán? Nem hiszem” – vallotta maga a szerző.
Halála után az azóta Fleming Villának keresztelt épület egy nagyobb ingatlankomplexum részévé vált, amelyet GoldenEye-nak neveztek el. A több villából és kunyhóból álló luxusüdülőközpont igazodik a James Bond-filmekből áradó exkluzivitáshoz és gazdagsághoz. Bár Fleming esetében a luxust még a világtól elvonulás jelentette, ezt ma már nem ilyen szimbolikusan értelmezik. A világtól teljesen elzárt két hálószobás villához a két vendégház mellett saját tengerpart és medence is tartozik. A vendégek ellátásához pedig magán komornyikot és saját szakácsot is biztosítanak. Akit inkább az irodalmi háttér mozgat megcsodálhatják Fleming eredeti íróasztalát, amelyen a 007-es kalandjai íródtak.
A szállóvendégeknek mélyen a zsebükbe kell majd nyúlni, hiszen személyenként és éjszakánként 400 és 6000 dollár közötti összeget kell kifizetniük a háztól és az időszaktól függően. Az étkezések még ezen felül értendőek. Cserébe viszont érkezhet a saját magángépével.
Agatha Christie hétvégi háza
Devon, Anglia
Miss Marple és Poirot megalkotójáról kevésbé ismert tény, hogy nagy lelkesedéssel vásárol és újított fel ingatlanokat – némileg hasonlóan ahhoz, ahogy a televíziós valóságshowk stábja. Azzal a különbséggel, hogy a viktoriánus kor szülötteként Agatha Christie kisebb vidéki udvarházakat pofozott ki. Az írásból származó bevételét már a kezdetektől szívesen áldozta házvásárlásra. Ahogy egy róla szóló cikkben megjegyzik, – mielőtt az adóhivatal alkalmatlankodni kezdett a jövedelmeit illetően – olyan lelkesedéssel vett házakat, mintha Monopolyt játszana. Élete egy pontján nyolc ház tulajdonosa volt.
Első férjével, Archie Christie-vel közös első házukkal kezdődött a sor. Az írónőnek sikert hozó regény után Styles-nak keresztelték az ingatlant, aminek legnagyobb erénye az volt, hogy közel esett a golfpályához, Archie új szenvedélyének tárgyához. Sajnos a férfi ezen a sporton keresztül ismerte meg szeretőjét, aki miatt aztán el is vált Agathatól. Az írónő a válás bejelentése után 11 napra eltűnt Stylesból és az egész ország őt kereste.
Megszállni azonban nem ebben a rosszemlékű ingatlanban lehet, hanem Greenwayben, egy impozáns 18. századi házban, ahol az írónő és családja a karácsonyokat és a nyarakat töltötte. A jelenleg a National Trust kezelésében lévő birtok a turisták számára is látogatható. Ha azonban meg is szállnánk, akkor egy kétszintes, négy hálószobás lakrész áll majd rendelkezésünkre privát kertkapcsolattal. Így a látogatók elvonulása után zavartalanul élvezhetjük az atmoszférát, amelyben Christie élt és alkotott.
A szállóvendégek számára természetesen biztosítják a modern kor minden kényelmét, Greenway többi része azonban épp olyan, mint amilyennek az írónő megálmodta. Az 1950-es évek hangulatát árasztó szobákban megtekinthető Christie magángyűjteménye, amelyben megtalálhatóak a gyerekkori relikviái és az ásatásokról hazahozott emlékek is. A birtokhoz tartozik egy csónakház is, ami az 1956-os Gloriett a hullának című regény ITV-s feldolgozásában szerepel is. A szállás legalább 2 éjszakára foglalható 550-1100 fontért időszaktól függően.
Greenway volt Agatha kedvenc háza az összes közül. Az 1938-ban vásárolt birtokra a szülői ház, Ashfield eladásából teremtette elő a pénzt. Ez volt álmai otthona. Sajnos mindössze két évvel a megvásárlás után rekvirálta az ingatlant az admiralitás és a II. világháború alatt amerikai katonák állomásoztak itt. 1945-ben sikerült visszaszereznie a birtokot.
A hadsereg jelenlétére egy, a könyvtár falára festett freskó és számos plusz latrina emlékeztetett. Előbbiről Agatha úgy érezte, része a ház történetének, így maradhatott, a WC-kre azonban nem volt szüksége, így azt hosszas huzavona után elbontatta a hadsereggel, ahogy arról életrajzi kötetében beszámol. Az írónő halála után lánya, Rosalind Hicks és második férje éltek a birtokon 2004-ig. Ő hagyt a házat a National Trustra, akik 2009-ben nyitották meg a közönség számára.
(A ház berendezéséről ebben a cikkben találhatóak fotók)
Költők firenzei szállása
Firenze, Olaszország
A Torre di Bellosguardo villa rögtön két olasz költőnek is otthont adott 800 éves fennállása alatt. A villát a 13. században alkotó Guido Cavalcanti építtette. A népszerű reneszánsz költő Dante barátja volt, aki még a Pokol című művébe is beleírta. A ház eredetileg családi otthonnak, illetve vadászlaknak épült egy domb oldalában, ahonnan csodás kilátás nyílik Firenzére. Innen a villa neve, aminek jelentése: a gyönyörű kilátás tornya.
Az ezt követő évszázadokban a város híres bankárcsaládjának, a Medici dinasztiának az otthona lett, akik közel 300 évig uralták Toszkánát, majd más arisztokrata lakók is megfordultak benne, végül a 20. században ismét egy ismert költő, Gabriele D’Annunzio költözött be. A villa szépsége azonban nemcsak az ittlakókat érintette meg, de a látogatókat is megihlette, közülük is több író és költő megfordult a falak között. Ugo Foscolo egy verset is szentelt a villa körüli táj szépségének.
Ezt követően kevésbé dicsőséges időszak következett, amikor a ház többek között bentlakásos lányiskolaként működött, majd 1990-ben, egy 10 évig tartó felújítás után a Torre di Bellosguardo 16 szobás szállodaként született újjá. A csodás táj mellett a berendezés is figyelemreméltó: múzeumi színvonalú régiségek, valamint egy eredeti reneszánsz freskó szolgáltatja a hátteret a pihenéshez. A villa ma is népszerű úticélja az ihletre vágyó szerzőknek, akiknek 125 és 415 euro közötti összeget kell kifizetni éjszakánként a szállásért.
Tennessee Williams állandó hotel lakosztálya
New York City, US
Életének utolsó szakaszában az excentrikus Pulitzer-díjas színdarabíró, Tennessee Williams a Manhatten belvárosában található divatos Hotel Elysée-t választotta otthonául. A Macska a forró bádogtetőn és A vágy villamosa szerzője az 1960-as évek második felében jelentkezett be a szállodába és egészen az 1983-ban bekövetkezett haláláig maradt. Sajnos ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a halálát okozó baleset is a hotelszobában érte. Éppen a szemcseppjét csöppentette a szemébe, amikor az üvegcsének a szájában tartott kupakja beesett a szájába, a torkára csúszott és az író megfulladt.
Bár remek reklámnak is tekinthette volna a hotel a híres vendég ragaszkodását, Williams a többéves ott-tartózkodása alatt kitartó, géppuskaszerű gépelésével tartotta ébren a környező szobák vendégeit, amikor írógépén dolgozott. Akik ma jelentkeznek be a szálló Tennessee Williams Lakosztálynak nevezett szobájába csak részben osztoznak majd az egykori szerző lakóhelyén. Az annak idején Sunset Suite néven ismert lakrészt átalakították és ma már 900 négyzetméteres lakosztály van a helyén, amelynek a nagy része egybeesik Williams egykori szobáival. A helyiségeket a drámaíró életéből és pályafutásából származó fényképek és kézzel írt feljegyzések díszítik.
Az Austen család városi háza
London, Anglia
A regényeiben szereplő, saját névvel rendelkező pompás birtokok és udvarházak, mint a Mr. Darcy gazdai erényeit kidomborító Pemberley vagy Northanger Abbey gótikus kastélya sajnos meglehetősen messze álltak a szerző valós lakhatási körülményeitől. Jane Austen és családja édesapja életében a lelkészi hivatással járó szolgálati lakásban éltek. A családfő halála után azonban el kellett hagyniuk a lelkészlakot és életük hátralévő részében számos alkalommal kellett költöznie édesanyjuknak és a lányoknak. Az esetek egy részében rokonoknál vagy barátoknál találtak otthonra, részben pedig szerény lakásokban éltek.
Ezek közül az ideiglenes otthonok közül néhány nemcsak látogatható, de szállóként is üzemel. A legismertebb Jane fivérének, Henrynek a városi háza, ahol az írónő számos alkalmommal megfordult és ahol a feltételezések szerint több regényén is dolgozott. A London felkapott Marylebone negyedében található ház ma divatos boutique hotelként üzemel Henry’s Townhouse néven.
2020-ban egy átfogó felújítás után nyitotta meg kapuit a műemlékvédelmi szempontból szempontból különösen fontos épületnek minősített györgykori ház. A hat szobát az Austen család tagjairól nevezték el, akik egykor itt éltek vagy vendégeskedtek. Az élményt a korabeli régiségek, egy gyűjtemény Austen regényeinek első kiadásaiból, illetve a testvérével, Henryvel folytatott levelezése (a leveleket erre a címre küldte az írónő, ahol most a hotel áll) teszi teljessé.
A vendégek 600-800 angol font körüli összegért szállhatnak meg egy éjszakára a hat, egyedi berendezésű, Austen korát idéző szoba egyikében. 5.250 angol fontért pedig akár az egész házat is kibérelhetik egy éjszakára legfeljebb 12 vendég részére.
Ha ennél költséghatékonyabb megoldást keres az suten-rajongó utazó, akkor Bathba kell utaznia. Jane és édesanyja 1801 és 1805 között négy évig élt itt egy házban, amelybe most Arbnb-vel lehet beköltözni.
További irodalmi szállások ebben a cikkben találhatóak.
(via BBC)
