Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap „Összekötözött” műveit a legnagyobb amerikai múzeumok őrzik – Judith Scott művészete

„Összekötözött” műveit a legnagyobb amerikai múzeumok őrzik – Judith Scott művészete

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Volt már szó itt a Senki többet? blogban az úgynevezett outsider artról, vagyis a nem képzett, sokszor a társadalom perifériáján élő, esetleg szellemileg-lelkileg sérült emberek által saját kedvtelésükre vagy éppen gyógyító-rehabilitációs célból létrehozott alkotásairól, és persze mindenekelőtt ezek egyre sikeresebb műkereskedelmi szerepléséről. Most egy újabb ilyen művész ért el új egyéni árverési csúcsot a Christie’s múlt heti New York-i outsider art munkákat felvonultató tematikus árverésén.

Judith Scott (1943–2005) egy ohiói családban született egy ikerpár egyik tagjaként, Down-szindrómával (testvére, Joyce viszont egészséges volt). Csecsemőkorában skarlátfertőzést kapott, és a hosszan tartó magas lázak okozta fülgyulladás miatt elveszítette a hallását, így beszélni sem tanult meg. 1950-ben szülei – mivel siketnémaként nem mehetett a testvérével együtt iskolába – orvosi javaslatra egy mentális fogyatékkal élők intézetében helyezték el, ahol gyakorlatilag elmebetegként kezelték, miközben a családjától történt elszakítása is nagyon megviselte.

- hirdetés -

Judith Scott: Cím nélkül (Szív) – forrás: Christie’s

Egészen 35 éves koráig elzártan élt, ám akkor, szülei halála után, a kaliforniai Oaklandben élő ikertestvére kiharcolta, hogy ő lehessen a gyámja, és amint ez megtörtént, azonnal kivette az intézetből, magához vette, és elvitte a városban működő Creative Growth Art Centerbe, ahol fejlődési rendellenességgel élő embereket gyógyítanak művészetterápia segítségével.

Kezdetben, mint a legtöbb ott kezelt, Judith esetében is a festészettel és a szobrászattal próbálkoztak, ám ezek alig-alig érdekelték őt. Már éppen fel akarták függeszteni a vele való foglalkozást, amikor egyszer észrevették, hogy néhány, éppen ott lévő madzaggal, fonallal és szalaggal gondosan és alaposan elkezdett „becsomagolni” egy ugyancsak véletlenül ott hagyott tárgyat. Innentől hagyták, hogy saját, egyedi művészetét gyakorolja, ő pedig tizennyolc éven át készítette különleges, betokozódott bábokhoz, pókhálóval bevont gubókhoz hasonló szobrait; összesen több mint kétszázat.

Judith Scott: Cím nélkül (Fészek) – forrás: Christie’s

Alkotásainak első kiállítását 1999-ben rendezték meg, és ugyanabban az évben egy könyv is megjelent róla, majd egy évvel később már Európában is bemutatták a munkáit, és ezzel elindult a világhír felé. Sorra nyíltak kiállításai szerte a világon, 2017-ben pedig posztumusz szerepelt egy önálló tárlattal a Velencei Biennálén is. Ma már olyan múzeumok gyűjteményeiben őrzik a műveit, mint a New York-i és a San Franciscó-i Museum of Modern Art, a baltimore-i American Visionary Art Museum, a New York-i Museum of American Folk Art (az általa is művelt, korábban art brutnak, ma már inkább outsider artnak nevezett irányzatot Amerikában sokáig a népművészet körébe sorolták), a chicagói Center for Intuitive and Outsider Art, az Oakland Museum, a Lausanne-i Collection de l’Art Brut, a párizsi L’Aracine Museé d’Art Brut, vagy az ugyanott működő Art Brut Connaissance & Diffusion Collection. A halála óta már három dokumentumfilmet is készítettek az életéről és a műveiről.

Judith Scott munkái a 2017. évi Velencei Biennálé kiállításán – forrás: artprice.com

És persze a sikerek nyomán felfedezte őt a műkereskedelem is: kezdetben 20.000 és 35.000 dollár közötti árakon keltek el az árverésekre vitt munkái, de 2019-ben egy műve már 47.500 dollárért kelt el New Yorkban a Christie’s-nél. A múlt héten pedig ugyancsak New Yorkban és ugyancsak a Christie’s-nél a Cím nélkül (Szív) című alkotása (15.000–30.000 dolláros becsérték után) az érte kifizetett 52.500 dollárral új árverési csúcsot hozott a számára; ugyanakkor-ugyanott egy másik, Cím nélkül (Fészek) című alkotásáért pedig 22.500 dollárt fizetett ki a licitek nyertese.

Ezt a sikert ő már nem érhette meg – miközben így is legalább ötven évvel élte túl a születésekor az orvosok által jósolt maximális életkorát. Utolsó éveiben talán már éppen a művészetnek is köszönhetően…

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

X
X