A Filharmónia Magyarország április 17-én 19 órától Debrecenből közvetíti Várjon Dénes zongoraművész és a Keller Kvartett közös hangversenyét. A koncert a Filharmónia Magyarország Facebook-oldala, Vimeo- és YouTube-csatornája mellett a Papageno Facebook-oldalán is ingyenesen követhető.
Várjon Dénes tökéletes technikája, mély zeneisége, sokoldalú érdeklődése révén a nemzetközi zenei élet egyik legizgalmasabb és legelismertebb résztvevője. Igazi univerzális művész: kiváló szólista, elsőrangú kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, elismert pedagógus. A Liszt Ferenc- és Veress Sándor-díjas zongoraművészt kamarazenészként a legnagyobbak között tartják számon.
Az 1987-ben alakult Keller Kvartett tagjai: Keller András, Környei Zsófia (hegedű), Homoki Gábor (brácsa) és Fenyő László (cselló) a zenei szcéna legnagyobb professzorainak, Kurtág György, Mihály András, Rados Ferenc, Végh Sándor és Devich Sándor növendékei voltak.
A formáció rendszeresen fellép Európa legnagyobb koncerttermeiben, fesztiváljain, illetve a tengerentúlon is turnéznak. Játszottak már Japánban, Új-Zéladon, az Egyesült Államokban és Kanadában is. A kvartett elismertségét jelzi az is, hogy a Végh Sándor Vonósnégyes pályázatban vesz részt és a vonósnégyes-repertoárt megismertethetik a fiatalabb hallgatósággal is.
„A Keller Kvartettet mesterkurzusok, egyéni mesterórák megtartására kérik fel a nyertesek számára. A szakmai munka felelőse, művészeti vezetője Keller András.” – mesélt a pályázatról Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója egy korábbi interjúban. (A vonósnégyes programjára még április 30-ig lehet jelentkezni ide kattintva. )
Az április 17-i debreceni koncerten olyan művek hangzanak el, mint Dvořák F-dúr „Amerikai” vonósnégyese és A-dúr zongoraötöse. Dvořák az egyik legsokoldalúbb zeneszerző. Jobban szerette a muzsikát és annak végeérhetetlen, ezerszínű fonalát annál, mintsem beskatulyázta volna magát egyetlen klasszikus műfajba. Ezzel szemben a legmagasabb fokon művelte csaknem valamennyit. De a legfontosabb terep számára a kamarazene volt.
A „Négernek” is becézett F-dúr sosem született volna meg a komponista Amerikában szerzett élményei nélkül. Egy cseh anyanyelvét őrző közösség meghívására az Iowa állambeli Spillville-ben töltötte napjait. A közszájon forgó zenetörténeti kánon szerint az ottani táj és a helyi népzenei impulzusok inspirálták a művet, mely azóta a vonósnégyes-irodalom leggyakrabban játszott darabjai közé emelkedett. A mozarti derűt sugárzó F-dúr közeli rokona az A-dúr zongoraötös, hiszen ugyanazt a felszabadult életigenlést, oldott kedélyességet közvetíti. Érdekes, hogy a zeneszerző a mű első verzióját megsemmisítette. Tizenöt évvel később azonban megszerzett egy fennmaradt példányt és módosította. Végül egy új mű keletkezett. A darab a cseh népzene gyökereihez nyúlik vissza.