A hangverseny a Magyar Művészeti Akadémia november 12-i konferenciájának záró része, amely tematikájában és tartalmában is szorosan kapcsolódik Bartók 1936-os törökországi útjához és a népzene helyéhez a 20. századi Magyarországon és Törökországban.
A hangversenyen a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában Alpaslan Ertüngealp vezényletével megismerhetünk két török 20. századi művet, melyek – hasonlóan Bartók és Kodály műveihez – népzenét és népdalokat dolgoznak fel a nyugati kultúra és a komolyzene szűrőjén keresztül, szimfonikus formában.
Tüzün „Anatóliai ihletek” című művében Anatóliában napjainkig élő és felismerhető dallamok a 20. század eleji francia szimfonikus hagyomány mintájára kerülnek feldolgozásra. A 20. század egyik legközkedveltebb török komolyzenei alkotása, Erkin „Köcekce (köcsekcse)” című táncszvitjében több török népzene, hasonlóan Kodály Galántai táncaira, egy táncfűzérben csendül fel.
A hangverseny programjában szereplő másik két alkotása a 20. századi magyar zeneirodalom legismertebb és legnépszerűbb művei. Párhuzamokat és ellentéteket alkotva a két török művel, Bartók Román népi táncai és Kodály Galántai táncok című kompozíciója alkotják a hangverseny keretét, tisztelegve a népzenegyűjtés és az etnomuzikológia két óriása előtt.
