A díszlet hangvetőként is működik a színpadon, világosít fel Cziegler Balázs, ezért az operák esetében a tér akusztikai aspektusa helyenként korlátokat szabhat. Ám a Budapesti Operettszínház következő bemutatója, a Jekyll és Hyde látványvilágát illetően nem csupán azért szárnyalhatott a díszlettervező fantáziája, mert a musicaleket tradicionálisan mikroportos erősítéssel játsszák.
– Mi jelentette számodra a fő inspirációt és a legnagyobb kihívást a Jekyll és Hyde díszletterve kapcsán?
– Ez egy nagyon ismert történet, sokan olvasták vagy látták valamelyik filmfeldolgozását. Engem is inspirált Stephen Frears 1996-os filmje, amelyben John Malkovich és Julia Roberts játszották a főszerepeket. Az előadást nem akartuk elmozdítani a történet korából, a 19. század második feléből, ezért a látványvilág a viktoriánus kort idézi. Tervezőileg ez izgalmas lehetőségeket rejt, mert rendkívül eklektikus stílus, a neogótikától a barokkon át az empire-ig sokféle korszak jellemzői megtalálhatók benne. Ebből a szempontból rendkívül hálás a feladat, ugyanakkor viszont rengeteg a helyszín. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy közöttük gyorsan, filmszerűen tudjuk lebonyolítani a változásokat.
– Milyen helyszíneken zajlik a történet?
– A legtöbbször visszatérő helyszín Jekyll laborja, ahol a legtöbb idejét tölti, és fanatikus elhivatottsággal folytatja kísérleteit, hogy megtalálja azt a bizonyos elixírt, ami emberéleket menthet. Ez a kis ékszerdoboz a házában van, csakúgy, mint a dolgozószobája. Látjuk a bálterem előcsarnokát, zajlanak események a vasútállomáson, a templomban, fontos helyszín a Vörös patkány nevű fogadó, ahol egyébként egy kis színpad is van, illetve Lucy szobája, a londoni utcákon pedig megfordul a korabeli társadalom minden rétege.
Ezeket természetesen nem lehet kisrealista módon, aprólékos részletességgel megjeleníteni, de törekszünk arra, hogy illúziókeltő módon alkossuk meg a történet világát. A vasútállomáson az eredeti tervekben is szerepelt egy életnagyságú mozdony, bár eredetileg azt gondoltam, hogy csak áll. A próbafolyamat alatt azonban úgy alakult, hogy a főszereplő Hyde-ként az egyik áldozatát a vonat elé löki, ezért a mozdony balról jobbra nagy sebességgel fog átszáguldani a színpadon.
– Ennek a technikai megoldása is a te feladatod?
– Nem, az Operettszínház műszaki vezetője, Somfai Péter és szcenikusai foglalkoznak ezzel. Én csak azt találom ki, hogy forogjanak a kerekek és világítson a mozdony lámpája.
– Mi tudja összefogni dramaturgiailag ezeket a helyszíneket?
– A színhasználat. Az alap a viktoriánus stílus, ez került darkos világba, sok feketével, de használtam cizellált aranyat is, ami hol elegánsan, hol kopottasabban suhintja meg a díszletet.
– Mennyire veszi igénybe ez a díszlet a színpadtechnikát és a díszítőket?
– Forognak a forgók, emelkedik, ami emelkedhet, a zsinórpadlás tele van, szinte az összes trégert használjuk a kocsikon, és hozunk be díszletelemeket a hátsó színpadról – egyszóval nagyon. Az Operettszínház színpadának van egy úgynevezett dobforgója…
– … ami azt jelenti, hogy?
– Képzelj el egy gyűrűs forgószínpadot. Van egy tárcsa, azt körbeveszi egy gyűrű, és mindkettő tud forogni azonos és ellentétes irányban is, ráadásul az Operettben ez a belső tárcsa három méter magasságig ki tud emelkedni. Adta magát, hogy például a labort abba építsük be.
– Ez egy valós vagy egy fantázialabor? Kérdezem ezt azért is, mert tudom, hogy ez a hely neked sokat jelent. Már egy korábbi Illatszertár előadásnál is tobzódtál a mindenféle üvegcsék világában.
– Valóban nagy hasznát vettem akkor és veszem most is annak, hogy kémiából érettségiztem, és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola laborjában elég sokat kísérleteztem. Tudom, hogy bizonyos lombikokat milyen kísérletekhez használunk, milyen üvegekben tároljuk a fontosabb vegyszereket, vagy hogy a 19. század végén milyen égőket használtak, és hogyan szereltek fel egy labort. A laborban is törekszünk a korhűségre, és az a cél, hogy elkerüljük az anakronisztikus kellékeket.
Ez persze nem egyszerű, úgyhogy darabról darabra vadásszuk össze a kémcsöveket, lombikokat és egyéb eszközöket régiségboltokban, vásárokon, kémiaszertárakban a kellékesekkel, a szcenikai osztály titkárságával. Ebből a szempontból egy nagyon is valós labort látnak majd a nézők, de a musical műfajának vannak sajátosságai a látványt illetően is, ezért kezeltem szabadon a helyszín berendezését, és használtam sok, reményeim szerint izgalmas megoldást.
– Ne leplezd le a csodát, de elárulnál ezek közül egyet-kettőt?
– Minden polc közepén egy LED szalag fut, ezáltal a vegyszeres üvegeket alulról meg tudjuk világítani, ami bizonyos jelenetekben hangsúlyt kap, és Jekyll Hyde-dá változásakor szintén beépített világításokkal, vetítésekkel, UV-reagens festékekkel teremtjük meg az atmoszférát.
