A helyi alkotóközösségek megerősítése és összefogása, a tevékenységeik szélesebb körben való kommunikálása mind olyan Kulthálós célok voltak, amelyekkel a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor és közössége teljes mértékben azonosulni tudott. Így született meg a VEB2023 EKF-fel való közös együttműködés, amelynek keretében a képzőművészetre és a zenére fókuszálva ismerhetjük meg közelebbről a monasztikus szerzetesi élet sajátosságait Bakonybélben.
„A kultúra szó a latin colo, colere igéből származik, amely elsődleges jelentése lakni valahol vagy egy helyet, földet művelni. Tulajdonképpen ebben rejlik Bakonybél sajátossága, hogy itt egy szerzetesi közösség és monostor létezik ezer éve, amely létrehozott egy saját tárgyi, esztétikai és zenei kultúrát. A monostoroknak az is a jellemzője, hogy nem a központokban települnek meg a szerzetesek, hanem a peremvidéken, a világtól eldugott helyeken, ahova az emberek a központokból időként eljárhatnak töltekezni. Ennek a helynek lesz egy vonzereje, egy üzenete, amihez a művészet világából érkező emberek tudnak kapcsolódni. Ez a bakonybéli hely szelleme: az itt lakók és az idelátogatók találkozásának termékeny gyümölcse, amely létrejön itt kulturálisan” – meséli Izsák atya, aki huszonegy éve él szerzetesként a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a szerzetesi élet során a bencés szerzetesek korábbi otthonukat elhagyva választanak új életet, majd stabilitási fogadalmat tesznek, azaz egy életre elköteleződnek az adott hely mellett.
„Azt szoktuk mondani, hogy mi tulajdonképpen már ezer éve itt vagyunk, hiszen a spirituális családunk, a szerzetesközösség már jóval előbb itt volt, mint ahogy ez a falu megszületett. Szoros kapcsolat van a monostorok között is, egyfajta szövetség, hiszen egy család vagyunk például Tihannyal és Pannonhalmával. De ugyanez volt érvényes a ma már nem létező monostorokra is, mint például Taliándörögd vagy Monostorapáti. Ezekkel a helyekkel az akkori szerzetesek élő kapcsolatban voltak, tehát mondhatjuk, hogy létezett egy monasztikus kultháló nagyjából 900 évvel ezelőtt, ami egy kommunikációs hálóként működött az akkori monostorok között.”
A zene mint központi elem
Izsák atya életében gyerekkora óta fontos szerep jut a zenének: zenei iskolában tanult, jelenleg a helyi kórus vezetője, és ahogy mondja, a monasztikus szerzetesi élet napirendjének is szerves részét képezik az énekes imádságok, amelyek során összesen két és fél órát énekelnek közösen mindennap. A monostorban élő testvérek közül többen zenei előképzettséggel rendelkeznek, amely szilárd alapot képez a zenei kultúra és egyfajta zenei igényesség kialakításához.
„Szerintem mindig nagyon izgalmas látni azt, hogy a mi zenei kultúránk, ami egy gregorián és csendes, meditatív zenei hagyomány, hogyan hat más zenészekre, akik eljönnek hozzánk egy teljesen más világból. Hihetetlenül jó dolgok szoktak születni ezekből a kezdeményezésekből. Azt hiszem, hogy ezek az alkalmak mindig magukban hordoznak egyfajta emberi mélységet és egy művészi találkozási lehetőséget is.”
A Kulthálós programok már tavaly adventkor elindultak, amelyek középpontjában egyértelműen a komolyzene áll, a fő céljuk pedig az, hogy egy olyan találkozási lehetőséget hozzanak létre a helyiek és idelátogatók között, amely után mindkét fél magával visz valamit. A programok során kifejezetten fontos szerepet kap az interaktivitás, ami – ahogy Izsák atya fogalmaz – kultúrát teremt vagy a már meglévő kultúrát élettel tölti meg. Így a koncertek általában egy workshoppal vagy a művészekkel közös beszélgetéssel összekötve valósulnak meg, amelyeknek tökéletes helyszínt biztosít a monostor épülete, a kávézó vagy a kert.
A képzőművészet szerepe a monostori életben
A Kultháló program indulásakor egy sajátos együttműködés alakult ki egy helyi festőművésszel, Novák Erikkel, aki filmrendező is egyben.
„Erik vizuális világa első látásra nagyon távolinak tűnik a monostor csendes, imádságos légkörétől. De az, hogy mi itt, egy helyen élünk és több szálon kapcsolódunk egymáshoz, egy olyan találkozást és párbeszédet hozott létre, amelynek során Erik nemcsak helyi arcokat kezdett el megfesteni pár éve, hanem vértanú szenteket, többek között Szent Gellértet is megfestette. Ezek a képek olyan vizualitást képviselnek, amelyben a klasszikus szentkép, a kánon, ahogyan egy vértanút ábrázolni szokás, és Erik kortárs világa találkozik, és hoz létre egy egészen különleges alkotást.”
A kortárs művészet a szentendrei MANK közreműködésével is szerepet kap a programok során: tavaly egy pályázatot hirdettek, amelyből egy szabadtéri kiállítás született Vendégségben az Úrnál címmel, ami az Oltáriszentségről szól. A kiállítás korábban Szegeden volt látható, de hamarosan Bakonybélben is kiállításra kerül. A tárlat különlegessége, hogy a monostor kertjében található táblákon és pavilonokon lesznek megtekinthetők a képek egy hónapon keresztül.
A Kultháló Programon belül megvalósult egy helyi fiatalokból álló médiaműhely is, ahol a helyi gyerekek és fiatalok gyakorlott fotós és filmes szakemberek segítségével tanulhatnak a fotózás és a filmkészítés rejtelmeiről.
Gellért Ünneppel zárják a szeptembert
Hogy a következő, szeptember utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő rendezvény miért pont Szent Gellért nevéhez kapcsolódik majd?
„Bakonybélben a hely szelleméhez szorosan hozzátartoznak azok a régi szentek, remeték, akik ezer évvel ezelőtt itt kezdték el ezt az életet, és ezek egyike Szent Gellért, aki a magyar történelemben és gondolatvilágban is fontos szent és egyben nagyon sokoldalú ember volt: tanár, tanító, hithirdető, egyházszervező, szerzetes, remete, az élete végén pedig vértanú. Tehát Bakonybélben Gellért neve kiemelten fontos” – meséli Izsák atya.
Szeptember 24-én a Gellért Ünnep során délelőtt fellép a Lousiana Double és a Csillagfröccs, akik A gospel story című műsort adják elő, amely nem csak a zenélésről szól, hanem a fellépők magáról a zenei műfajról is mesélnek, sőt a délután folyamán örömzenélésre is invitálják a látogatókat.
A nyitott műhely alatt akár Novák Erik munkáit is megtekinthetjük testközelből, 14 órakor pedig sor kerül a korábban említett Vendégségben az Úrnál kiállítás megnyitójára is. 17 órától kezdetét veszi az Ünnepi Szentmise, ahol a monostor saját kórusa is fellép majd. Este pedig a komolyzenéé lesz a főszerep, 20 órától a Szent Efrém Férfikar énekel, Bubnó Tamás vezetésével.
Szeptember 25-én délelőtt ismét nyitott műhellyel várják az érdeklődőket, majd este 18 órától Prieger Zsolt és Magyar Bori zsoltároskönyve című ősbemutató következik, amely során a szakrális szöveg a kortárs zenével kerül párba. 19 órától pedig az előadókkal közös workshoppal zárják majd a hétvégét.
A Kultháló program aktualitása
Izsák atya a beszélgetésünk végén kitért arra is, hogy egy ilyen kezdeményezés, mint a Kultháló program mekkora kapaszkodót jelenthet a mai világ emberének abban, hogy a nehéz időszakban is lehetősége legyen másokkal kapcsolódni.
„Minket is nagyon foglalkoztat az, hogy merre tart a világ, és úgy látjuk, hogy az elkövetkező hónapok nehezek lesznek, és mindenféle erő fog arra hatni, hogy az emberek még inkább elidegenedjenek egymástól: az elégedetlenség, a feszültségek és az indulatok fognak sajnos teret kapni. Ezzel párhuzamosan a világban, sőt a szomszédságunkban az erőszaké a főszerep, ezért is kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy emberek mindezek ellenére próbáljanak kapcsolódni egymáshoz. Pont ez a háló az – ami a Kultháló szóban is benne van –, ami megtart. Egy háló, ami meg tudja tartani azokat, akik leesnének. A lényeg, hogy a művészet segítségével, kulturális szinten és emberi módon kapcsolódjunk egymáshoz, és ne engedjünk ennek a széthúzó erőnek. Ebben látjuk a mi szerepünket, mint monostor és szerzetes közösség, hogy tartsuk ezt a hálót, és ne engedjük, hogy széthulljon az, ami egyszer már kialakult.”
Bővebb információ a Kulthálóról ide kattintva érhető el.
