A kismartoni Esterházy-kastélyban május 14-én, vasárnap 11 órakor kezdődő matinékoncerttel köszöntik az édesanyákat. Ebből az alkalomból érkezik ide a korhű hangszereken játszó Il Giardino Armonico kamarazenekar élükön alapító tagjukkal, Giovanni Antoninivel és a csellóművész Nicolas Altstaedttel.
A kilencvenes években robbantak be a zenei életbe, olyan friss dinamikával, hogy hamar rájuk ragadt a „Harnoncourt legvadabb gyermekei” jelző. Azóta számos korszakos jelentőségű felvétel került ki kezük közül. Jelenleg a Haydn 2032-es projekt keretében a Kammerorchester Basellel karöltve, Giovanni Antonini művészeti vezetésével veszik lemezre Haydn össze szimfóniáját, melyből az első 8 produkció már el is készült.
A műsor Mozart G-dúr szerenádjával, a Kis éji zenével indul, melynek zenéjét mindenki ismeri – de vajon hányszor hallottuk a klasszikus szórakoztató zene e remekét koncerten? Ha a Giovanni Antonini és az Il Giardino alkotta csapat interpretálja a darabot, akkor biztosak lehetünk abban, hogy különleges és meglepő élményben lesz részünk.
Vajon tekinthetünk-e erre, vagy egyáltalán bármelyik másik zeneműre úgy, mint az Olimposzról származó isteni üzenetre? Amennyiben igen, akkor az biztos, hogy az istenek hírnöke Mercurius, a sisakján és talpán is szárnyat viselő hírnök volt. Haydn bájos és egyben erőteljes, 43., Esz-dúr szimfóniája is – eddig ismeretlen okokból – a „Merkúr“ melléknevet viseli. A mű féktelen boldogságot sugall, és legkésőbb a fináléban azt érezzük, hogy a hangok súlytalanul örvénylenek a levegőben. Mindenesetre a Leopold Mozartnak tulajdonított bolondosnak tűnő, mindenféle humoros zajokat előidéző gyermekhangszerekkel operáló Gyermekszimfónia jól illeszkedik Haydn vidám forgatagához.
A szünet előtt jól időzítve, nyugodt ráhangolódásként szólaltatja meg Haydn C-dúr csellóversenyét Nicolas Altstaedt csellóművész. A zeneművet a mester az Esterházy-hercegeknél eltöltött szolgálati évei első felében írta barátja, a csellista Franz Weigl számára, aki abban az időben első csellistaként működött az Esterházyak zenekarában. Érdekessége, hogy sokáig elveszettnek hitték a darabot, 1961-ben bukkantak rá Prágában és itt is mutatták be 1962-ben a Prágai tavasz fesztiválon.
A Haydn Terembe felvezető barokk díszlépcsőházban Thomas Baumann A szárnyalló lábak alig érintik a földet címet viselő kiállítását tekinthetik meg, melynek egyik alkotása kitűnően passzol a koncert Merkúr szimfóniájához.
A koncert előtt még pont jut idő a Haydn Terem feletti Fehér-teremben megrendezett kamarakiállítás megtekintésére. Az 1800-as években elkészült kismartoni Esterházy-kastélykertet angolkertnek (tájképi kert) álmodták meg. Újszerű útvonalai az egyik festői képtől a másikig kanyarogtak, szép és drámai jelenetek váltották meglepetésszerűen egymást. De vajon hogy illeszthetők bele egy ilyen kertdramaturgiába mai tájképi elgondolások? A harmadik emeleti Fehér-teremben látható kiállítás mintegy vitaindítóként négy nemzetközileg elismert művész – Anna Artaker, Katinka Bock, Susan Philipsz és Markus Schinwald – a kismartoni tájképi kert kortárs pozíciókkal való kiegészítésére irányuló javaslatát mutatja be.
A koncert után egy kellemes ebéd előtti séta keretében megtekinthetik a Haydngasse 1 szám alatt a Kunstverein Eisenstadt Feeeling are Facts (Intimitás) című kiállítását, melyen többek között a 2021-es Esterházy Art Award egyik díjazottjának, Rózsa Luca Sárának az alkotása is látható. Kitűnő zárásnak ígérkezik a kastélynegyedben található Henrici vagy Paul Garten Éttermekben egy finom ebéd.
