A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 17-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Farkas Róberttel, Makrai Pállal, Plesznivy Edittel és Szabó Zoltán Attilával a Ferenciek tere dal kapcsán.
Új évad, új vezető a MÁV Szimfonikus Zenekar élén. A MÁV Zenekar munkáját olyan híres és elismert művészek segítik hosszú évek óta, mint Kobajasi Kenicsiró tiszteletbeli vendégkarmester, Csaba Péter és Takács-Nagy Gábor állandó vendégkarmesterek, valamint Kesselyák Gergely karmester. Az új évadtól vezető karmesteri minőségben csatlakozik e rangos névsorhoz a Németországban élő tapasztalt és kitűnő karmester, Farkas Róbert, aki 1982-ben született Ózdon. 14 éves korában felvették a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába zongora-szolfézs-zeneelmélet szakra.
Tanulmányait Budapesten, a Bartók Konzervatóriumban, majd 2000-től a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta karvezetés szakon. Emellett a karmesterképző szakot is elvégezte Gál Tamás és Ligeti András tanítványaként. 2006-ban Erasmus-ösztöndíjjal a berlini Művészeti Akadémián tanult Lutz Köhler professzornál, ahol 2012-ben diplomázott.
Részt vett többek között Eötvös Péter, Bernard Haitink és Jorma Panula mesterkurzusain. 2011-ben Horvátországban, a Lovro von Matačič Nemzetközi Karmesterversenyen 3. díjat, a Zenekar Különdíját és a Horvát Zeneszerzők Társasága különdíját nyerte. Tanulmányainak befejezése után a művészeti vezető asszisztense lett a Berlini Állami Operaházban, ahol Sosztakovics, Hindemith és John Cage operáinak színrevitelében működött közre, Wolfgang Rihm Dionysos című operájának pedig második karmestere volt.
Rövid idővel később szerződtette a Heidelbergi Színház operatársulata. Sok kortárs szerző operája mellett olyan klasszikus operák bemutatóját vezényelte, mint a Così fan tutte, a Szöktetés a szerájból vagy a Traviata. 2013-ban kezdődött együttműködése Fischer Ivánnal az általa vezetett Berlini Konzerthaus Zenekarban, 2015 óta Fischer Iván asszisztense mind a berlini, mind a Budapesti Fesztiválzenekar élén.
Magyarországon is rendszeresen vezényel: a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Danubia, a Savaria, a Pannon Filharmonikusok és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein, külföldön pedig a Berlini Konzerthausorchester, a Berlini Szimfonikusok, a Lipcsei Kamarazenekar, a Heidelbergi Filharmonikusok, a Collegium Musicum Pommersfelden, a Horvát Rádió-Televízió Szimfonikus Zenekara és az Ausztrál Ifjúsági Zenekar karmesteri dobogóján. 2021-től a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Farkas Róberttel arról is beszélgetünk, milyen tervei vannak a következő időszakra a zenekarral; mit gondol a MÁV Szimfonikusok munkájáról, repertoárjáról, és mi lesz a következő esemény, ahol láthatja őt a közönség?
Makrai Pál zenészi pályafutását 1963-ban kezdte. Olyan zenekarokban játszott, mint az Atlasz, az Apostol, a Kormorán, a Korál, a Febris vagy az Ungár. Oszlopos tagja a színészzenekarnak és a Favágók együttesének is, jelenleg az Old Sámson gitárosa. Színészként 1981-től láthatja a közönség, először a Rockszínházban 1996-ig, majd a Budapesti Operettszínház tagja volt 2002-ig. Gyakori vendég a Musical Színházban, a békéscsabai Jókai Színházban, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Sziget, a Budapesti Kamara, a Madách és a Nemzeti Színházban. Fellépett már a Müpában, a Piccolo, a Rock- és Musical, a Thália, a Magyar, a Ruttkai Éva és a Szabadtér Színházban is. Legkedvesebb szerepei: Júdás (Jézus Krisztus Szupersztár), Javert felügyelő (A nyomorultak), Frederick (Sakk), Pál apostol (Sztárcsinálók), Ethán (Krónikás), Csendbiztos (Bábjátékos).
Számos magyar, illetve külföldi filmben játszott, mint például a Honfoglalás, az Offenbach titkai, A harag napja, Bűn és bűnhődés. Eddig két önálló lemeze jelent meg Híd és Állatkerti mulatságok címmel. Nemrég megjelent önéletrajzi könyve Rockszínpadi éveim címmel, amelyben így ír: „A múlt század hatvanas éveiben, serdülőkoromban kezdődött beat korszak, a pop- és rockzene gyermekkoromban még nem létezett. Felnőtté cseperedésemmel egy időben bukkant fel, fejlődött és fejlődik ma is. Hogy ennek részese és tanúja is lehettem, többet érdemel holmi sztorizásnál.
Különösen érdekes volt a műfajjal és a rajongó, zajongó közönséggel foglalkozó újságcikkeket, elemzéseket újra olvasni.”
Makrai Páltól azt is kérdezzük, hogyan kezdett neki a munkának, kiket hívott fel, mit adott személyesen neki ez a könyv?
Vágyott szépség címmel esti online tárlatvezetésre hív mindenkit a Magyar Nemzeti Galéria július 17-én, 28-án és augusztus 11-én. A program során a preraffaeliták festészetét bemutató kiállítás, a Vágyott szépség remekműveit láthatjuk. Rossetti, Millais és Waterhouse festményei mellett egy kapcsolódó, a mozgalom hazai hatását kutató tárlaton további fontos és különleges műalkotásokat is megismerhetünk. A kísérőtárlat címe Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében.
A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása egyébként augusztus 22-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában, a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak művei. A preraffaeliták angol író- és művészcsoport, mely 1848-ban William Holman Hunt, John Everett Millais és Dante Gabriel Rossetti vezetésével alakult azzal a szándékkal, hogy a kor festészetét kivezesse az akadémizmusból.
A ZOOM platformon tartott élő online vezetésen a résztvevők és a tárlatvezető az ExhibitOnline alkalmazás segítségével a 3D-s virtuális kiállítótérben „találkoznak”, így a látogatók a múzeumi látogatáshoz hasonló élményben részesülnek. A tárlatvezető a múzeumi kiállítóterekben kalauzolja a közönséget, a kiállított művekbe és a kiállítótérbe kihelyezett feliratokba belenagyítva vezeti a látogatókat a kiállításban. Az online kiállítás visszanézhető: a tárlatvezetést követően egy hétig lehetőséget kínálnak a kiállításban való önálló böngészésre: közelről megnézhetjük a műtárgyakat, olvasgathatunk, tanulmányozhatjuk a kiállítótérben megjelenő tartalmakat.
A Vágyott szépség kapcsán Plesznivy Edit kurátor, a Festészeti osztály vezetője arról is mesél, kik tartoztak a Preraffaelita Testvériséghez és mi a jelentőségük művészettörténeti szempontból; a mozgalom hogyan alakult az 1850 évektől, és a Tate Modern gyűjteményében miért ennyire meghatározóak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása hogyan, milyen szekciókból épül fel?
Dal született a Ferenciek teréről. Ferenciek tere (Életképek) címmel elkészült a Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola gyermekkórusával kiegészült Talány Akusztik új felvétele. A Belváros-Lipótváros kultikus terét bemutató dal zenéjét Zöld Csaba, szövegét Szabó Zoltán Attila jegyzi. A nívódíjas Talány Akusztik zenekar 2016-ban alakult az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház közös irodalmi szalonjában, a Legendák nyomában-esteken, amelynek művészeti vezetője, Szabó Zoltán Attila, Schwalm Zoltán néven, költőként is ismert.
(A Ferenciek tere (Életképek) cmű dal klipje:)
Alkotótársával, Zöld Csabával közösen jegyzik a Ferenciek tere (Életképek) című dalt. Már nem először szerepel együtt a kórus és a zenekar: belvárosi hagyomány, hogy Tölgyszéki Papp Attila iskolaigazgató meghívására a Talány Akusztik évről évre tanévnyitó koncerttel készül a Vácisoknak, máskor felolvasószínházzal spékelt zenés irodalmi előadásokkal segítik a pedagógiai munkát. 2019-ben A manó (egy karácsonyfadísz meséje) elnevezésű slágert szintén együtt adták elő a gyerekekkel; az ebből készült klip a Live The Moment közönségszavazásán első helyezést ért el.
A Talány Akusztik zenészei: Burján Orsi (ének), Kristó Zsófi (fuvola), Gáspár Gyula (basszusgitár), Németh-Szabó Tamás (percussion) és Zöld Csaba (gitár, ének). Szabó Zoltán Attilától azt is kérdezzük, milyen témák igazán népszerűek, és hogyan zajlik az alkotás folyamata; a zeneiskolás gyerekekkel való együttműködésnek melyek a legérdekesebb pillanatai; az ikonikus budapesti helyszínek közül a Ferenciek tere miért fontos számukra?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. július 18-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.