A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása szeptember 11-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bonnyai Apolkával, Petrovics Eszterrel, Rusznák Andrással és Sándor Annával.
Az I. Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál hagyományteremtő jelleggel jött létre. Célja a Kárpát-medencében élő népek sokszínű zenei kultúrájának, művészeti tevékenységének bemutatása, együttműködésük erősítése a zene területén, valamint ifjú tehetségek felfedezése és támogatása. A zene összeköti a Kárpát-medencei népek sorközösségeit, megmutatva a világnak az itt született zeneszerzők, előadóművészek, zenetudósok és alkotói közösségek kultúrateremtő erőfeszítéseit és nagyságát.
A zene közelebb visz egymáshoz embereket, közösségeket, kultúrákat, ápolja a páratlan Kárpát-medencei kultúrát, élhetővé teszi a hagyományokat, elsimítja a békétlenséget. Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Goldmark Károly, Lajtha László művészetét a fellépők több zenei helyszínen, Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is megmutatják, ugyanakkor a Kárpát-medencei népek muzsikái egymás mellett, ugyanazon zenei fesztivál keretén belül csendülhetnek fel.
A fesztivál különlegessége, hogy az egyes koncertek egymás utáni napokon, de a Kárpát-medence különböző városaiban kerülnek megrendezésre: Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szabadkán, Pozsonyban, Ungváron és Kolozsváron. A kamarakoncertekkel, mesterkurzusokkal, zenetudományi konferenciával és a Kárpát-medencében élő fiatalok részére rendezett zongoraversennyel színesített eseménysorozat alapítói Bonnyai Apolka zongoraművész és férje, dr. Bajkai István országgyűlési képviselő.
Bonnyai Apolkát arról is kérdezzük, miért tartja ennyire fontos missziónak, hogy a Kárpát-medence rendkívül sokszínű zenei kultúrája ilyen módon jelenjen meg; a zenészek és általában a művészvilág élete sok szempontból átalakul az elmúlt időszakban, hogyan lehet őket segíteni; a zenei utánpótláshoz hogyan járulhat hozzá egy ilyen eseménysorozat; illetve milyen tematika mentén állította össze a programot?
Hangverseny Petrovics Emil emlékére
In memoriam Petrovics Emil címmel különleges est vár mindenkit a Zeneakadémián szeptember 14-én. „Nem vagyok hajlandó erőszakot tenni magamon: azt keresem, ami valóban vagyok. A világban hallott zenék éppen ebben az elhatározásomban erősítettek meg: bátran és semmifajta kisebbrendűségi érzéstől nem kínozva vállalom, hogy szeretek időnként 4/4-ben dúr hármashangzatokat írni. […] Az a fontos, hogy azt írjam meg, amit én hallok és amit én gondolok a zenéről” – válaszolta egy alkalommal Varga Bálint András művészi állásfoglalást firtató kérdésére Petrovics Emil.
A gyakran idézett kijelentés pontosan jellemzi Petrovics alkotói személyiségét, aki komponistaként egész pályafutása alatt valamiféle klasszikus arányérzékkel és mesterségbeli tudással ötvözte a zenetörténet elmúlt kétszáz évének technikai megoldásait. Professzionális önazonossággal dolgozott, és rendkívül egységes életművet hagyott hátra, ahogyan arról az 1956-ban komponált I. kantátától az 1993-as Vörösmarty-nyitányon és a hat évvel későbbi Zongoraversenyen át egészen a 2001-ben befejezett II. szimfóniáig ívelő koncertprogram is tanúskodik. Az esten fellép Subedi Anna szoprán, Balogh Ádám zongoraművész, a debreceni Kodály Filharmonikusokat Hamar Zsolt dirigálja, a műsorvezető Bősze Ádám.
Petrovics Eszter Erkel Ferenc-díjas televíziórendező, szerkesztő, a zeneszerző lánya pályafutása során eddig közel száz művészeti s ezen belül elsősorban klasszikus zenei műsort (portréfilmet, dokumentum-műsort, magazinműsort, kulturális híreket) és több mint száz színházi, opera- és koncertközvetítést készített. Mindezek mellett számos felkérést kap a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Müpa, a Zeneakadémia, továbbá a hazai jelentős szimfonikus zenekarok hangversenyeinek, előadásának televíziós közvetítésére, felvételére. Petrovics Eszterrel arról is beszélgetünk, hogy édesapja emlékét megidézni magánemberként és szakmai szempontból is bizonyára különleges élmény. Mi az, ami számára igazán fontos ebben az estében? Miért unikális mindaz, amit Petrovics Emil képviselt a hazai és a nemzetközi zenei életben?
Rusznák András Kaszás Attila-díjat kapott
Rusznák András, a Radnóti Miklós Színház művésze kapta a Kaszás Attila-díjat a közönség szavazatai alapján. A díjazott nevét Pokorni Zoltán, a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, a díj társalapítója jelentette be a Győri Nemzeti Színházban tartott Országos Színházi Évadnyitón. A Kaszás Attila-díj idei másik két jelöltje Gulácsi Tamás, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja és Fándly Csaba, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán és Szűcs Gábor, a Mozaik Művészegyesület elnöke alapította 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
Az alapítók a díjjal – a magyar ajkú színművészek elismerésén túl – Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hiszen a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók. A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint a jelentősebb alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választották az eddigi években.
A cél az volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a díjazott személyéről a kétfordulós szavazáson, hanem maguk a színészkollégák. Az első fordulóban a szavazók egy, a saját társulatukhoz tartozó színművészt jelölhettek meg, majd így a második fordulóba bejutott határon túli és magyarországi színészek titkos szavazással dönthettek a nyertesről. 2012-től kezdődően az eddig kétfordulós eljárás kibővült: már nemcsak színészek szavazhatnak, hanem az utolsó, harmadik körben a közönség szavazatai döntenek a díjazott személyéről az interneten, telefonon és SMS-ben leadott voksaikkal.
A díj minden évben egy litográfia, amelyet Kaszás Attila ihletett. Az alkotás Somorjai Kiss Tibor grafikusművész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszéke vezetőjének munkája. Rusznák András Marton László és Hegedűs D. Géza osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Radnóti Színházhoz Kováts Adél hívta 2016-ban. Rusznák Andrástól azt is kérdezzük, a közösség milyen szerepet játszik életében; mi az, ami a Kaszás Attila-életműből számára nagyon fontos; és mit képvisel szakmai szempontból ez a díj személyesen az ő számára? Milyen kihívásokra vágyik a következő években?
Spinoza Zsidó Fesztivál
Zenés játékok, koncertek, kabaré, fotókiállítás – színes, összművészeti kavalkáddal várja nézőit a 19. Spinoza Zsidó Fesztivál szeptember 22. és október 7. között. A Fesztivál célja és unikuma, hogy évről évre több mint két héten át a zsidó kultúra szinte valamennyi szegmensét bemutatja egy időben, egy helyen. Idén 18 program, köztük 4 színházi premier várja a kultúrára vágyó közönséget. Leonard Cohentől Fegyáig, Mózesen és Liliputiakon át a dokudrámáig koncertek, filmvetítés, beszélgetések és kiállítás is látható, közel 70 közreműködő részvételével.
Mind színházi, mind zenei vonalon innovatív az eseménysorozat, hiszen olyan témákat dolgoznak fel a résztvevők, amikhez mások nem nyúlnak. Fontosnak tartják a fiatal, kezdő művészek megjelenítését is. A műfaji sokszínűséget példázza Balázs Gábor eszmetörténész előadása, ami Jézus a kortárs izraeli művészetben címmel számos illusztráción keresztül mutatja be Krisztus visszafogadási történetét. A Fesztivál ideje alatt a Spinoza Színház korábbi bemutatói, a Címzett ismeretlen, A Pulitzer-ügy, a Kálmán Imre, az operettkirály és a Szerelmünk, Sisi is látható lesz. Humorfőváros: Odessza címmel Jávori Ferenc „Fegya” és Dunai Tamás kalauzolja a nézőket az orosz-zsidó dallamvilágba, míg Fellegi Balázs és együttese Leonard Cohent idézi meg koncertjén.
Az idén 100 éve született Szenes Hanna emléke előtt a róla készült dokumentumfilmmel tiszteleg a Fesztivál, a Spinoza elmúlt éveinek előadásaiból pedig Véner Orsolya szemszögéből nyílik fotókiállítás. A színház alatti romkocsmában, a Lámpásban három alkalommal zsidó elemekkel tarkított jazz-, blues, rock és népzenei koncertek várják az érdeklődőket.
Sándor Anna, a Spinoza Zsidó Fesztivál igazgatója arról is mesél, hogy az elmúlt közel két évtized alatt mi volt a legnagyobb öröm a szervezők és a művészek számára; milyen koncepciótól indult a Spinoza Fesztivál, és volt-e változás az elmúlt évek alatt; kik az ikonikus, állandó szereplők, és idén lesz-e meglepetés?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. szeptember 12-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.