A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 11-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Alt Andreával, Balázs Katával, Mohácsi Árpáddal és Szabó Ildikóval.
A FIKSZ, azaz a Független Iparművészek Kortárs Szalonja Magyarország legnevesebb iparművészeit magába foglaló alkotói közösség, amely rendszeres periodikával tartott nyilvános eseményein a szakma hazai kiválóságainak és az igényes tárgyi kultúrára érzékeny közönségnek ad közvetlen találkozási lehetőséget.
Alt Andrea művészeti menedzser az életre hívója és egyben szervezője e kezdeményezésnek, amely egyrészt teret kíván biztosítani az alkotóknak, hogy személyesen mutathassák be munkáikat, másrészt olyan értékesítési lehetőséget kíván biztosítani a kvalitást és egyediséget kereső műértő vásárlóknak és gyűjtőknek, ahol az alkotóval történő személyes találkozás képvisel egy további különleges hozzáadott értéket. A FIKSZ ezáltal hangsúlyozottan szakítani kíván a hagyományos kereskedelmi csatornákon történő iparművészeti műtárgy-értékesítéssel, és visszahozni szándékozik az „egyenesen a mester kezéből” szemléletet.
A Független Iparművészek Kortárs Szalonjába tömörülő alkotókat és közönségüket a személyes találkozás és megismerés, ezzel együtt a közös szellemiség útján kialakuló tárgyi kötődés kapcsolja össze, a művészeket pedig az így nyerhető közvetlen visszajelzések segíthetik tovább az inspirálódás és fejlődés útján. A Független Iparművészeti Kortárs Szalon december 11–12-én Budapesten, a Károlyi-palotában közel 70 kiállító művész részvételével szervez kiállítást és vásárt, amely sok szempontból unikálisnak ígérkezik: részben a kiállító művészek részvételét illetően, hiszen nagyon sok művész lesz jelen a kétnapos eseményen. A kezdeményezés mellett elköteleződő művészek között számos nagy nevet, köztük több Munkácsy Mihály- és Ferenczy Noémi-díjas iparművészt is találunk.
Alt Andreával, a FIKSZ alapítójával, az esemény kurátorával és főszervezőjével arról is beszélgetünk, hogy mennyit kellene visszamennünk az időben, hogy megtaláljuk a művész és közönsége közötti közvetlen kapcsolat hagyományának virágkorát.
SlowXmas
A Falk Miksa utca évtizedek óta a fővárosi műkereskedelem központja. A mára országos hírű galériákban olyan tárgy- és tudásanyag gyűlt össze, ami egy múzeumnak is becsületére válna. Ezt a kincset szeretné közelebb hozni a művészetektől, műgyűjtéstől eltávolodott új nemzedékekhez a galériákból és kávézókból alakult közösség, az Art&Antique Street. Üzenetük: „A műgyűjtés nem az idősek hóbortja, az egyedi tárgyaknak a legmodernebb otthonban is helye van, társaságuk feltölti az embert. Le kell bontani a falakat a galériák túlmisztifikált világa körül. Egyértelművé kell tenni, hogy nemcsak a gazdagok és értő szeműek kiváltsága a műkereskedelem. Ha valakiben fel tudjuk kelteni az érdeklődést az egyedi alkotások iránt, annak idővel igénye lesz rá, hogy az életterét ilyen tárgyakkal díszítse, később pedig akár gyűjtő is válhat belőle.”
Az idei SlowXmas is erre a nyugodt, elcsendesedő, a műtárgyakat a maguk szépségében megcsodáló programsorozatra helyezi a hangsúlyt. Idén már negyedik alkalommal fognak össze Budapest ikonikus utcái, hogy a karácsonyi rohanás helyett megmutassák az advent igazi jelentését. Arra szeretnék ösztönözni a járókelőket, hogy lassuljanak le, töltsék stresszmentesen ezt az időszakot, a rohanást cseréljék élményekre és művészetre. A program, akár egy adventi kalendárium, minden napra ígér egy koncertet, kiállítást, színházi előadást vagy workshopot. Közös tematika a múlt és a jelen, valamint az együttműködés, az egymásra való odafigyelés. Balázs Katát, az Art&Antique Street menedzserét arról is kérdezzük, hogy melyek a SlowXmas unikális programjai, amelyekre év közben nem lenne lehetőségünk.
Mohácsi Árpád: Párizsi befutó
Mohácsi Árpád költő, író, műfordító Párizsi befutó című regénye a rendszerváltástól napjainkig a felnőttkor küszöbén álló Géza, Dóri, Gabi, Bella, Jutocsa, Sanyi és az egy generációval idősebb Piri néni történetén keresztül mutatja meg, hogyan éltek a rendszerváltás előtt és hogyan alakult a sorsuk azóta.
„Mit is jelent a szabadság valójában? Van-e a szabadságnak többféle árnyalata, jelentése? Kinek mit jelent a lényege? Hogyan változik egy ember jelleme, ha szabad, és hogyan, ha nem minden értelemben az? Van a szabadságnak egyáltalán többféle értelme, vagy ez a fogalom pontosan és egyértelműen ugyanazt takarja mindenki számára? Ilyen és ezekhez hasonló, no meg teljesen másmilyen kérdések is megfogalmazódtak bennem a könyv olvasása során. Nem állítom, hogy ez a regény minden olvasónak választ ad ezekre a kérdésekre, de mindenképpen elgondolkodtathatja az embert ezeken” – olvasható az ekultura.hu-n Magyar Márta ajánlójában.
„Hogyan élünk mi itt Kelet-Közép-Európában? Milyen Nyugatra menni és visszatérni? Milyen nehéz örökségeket cipelünk? Hogyan is vagyunk egymással, szülők és gyerekek, feleségek és szeretők, testvérek és féltestvérek, élők és holtak, könyvek, emlékek, történelmi változások és egyéni vágyak? Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Mohácsi Árpád gazdagon hangszerelt, közvetlen hangon, élvezetesen elmesélt, sok szálon futó regénye” – olvasható Péterfy Gergely ajánlójában. Mohácsi Árpádtól azt is kérdezzük, valójában mi hívta életre a sok szálon futó történet megírását.
Szabó Ildikó és Lajkó István Beethoven-estje
Szabó Ildikó csellóművész és Lajkó István zongoraművész nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy december 15-én és 16-án előadják Beethoven összes csellóra és zongorára írt művét az Uránia Filmszínház Dísztermében. Az op. 5-től az op. 102-ig, a „koraitól” a „kései” alkotókorszakig kapunk esszenciát Beethoven-művekből. A zeneszerző már az op. 5-ös két szonátájával is bizonyítja kompozíciós képességeit, amelyekkel teljesen új területre lép, egyidejűleg felállítja a mércét saját maga és az utókor számára is. Hogy Beethoven a zenetörténetben mennyire egyedülálló, annak egyik bizonyítéka a cselló-zongora szonáták létezésének ténye. „Új testamentuma” születik a hangszerkombinációnak, új formák és feltétlen kifejezőerő jellemzi a műveket.
„Sokan elfelejtik, hogy Beethoven tekinthető a klasszikus csellószonáta mint műfaj megteremtőjének. Míg az első szonátáknál Beethoven nem hagyott kétséget afelől, hogy virtuóz zongoristaként mutatkozhasson be turnéi alatt, addig a centrális A-dúr szonáta – mely közvetlenül az 5. és 6. szimfónia után született – az arany középút: már valóban két egyenrangú hangszer párbeszédét hallhatjuk. A csellószonáták sorozata az op. 5-ös kezdethez hasonlóan zárul, az op. 102 szonátapárjával. A formai újítások itt sem maradhatnak el – több mint 200 évvel a komponálásuk után is sötétben tapogatózunk, mi lehetett a mester valódi szándéka, előadóművészek és zenetudósok gyakori szenvedélyes vitatémájává válnak a tételszámok és -szerkezetek. Beethoven maga a C-dúr szonátát „szabad szonátának” nevezi. Párja, a D-dúr első ránézésre hagyományosabb, klasszikus háromtételes műnek tűnhet, ám a 3. tétel kettős fúgája mind a mai napig elképesztően modern hangzású” – írja Szabó Ildikó az esemény ajánlójában.
A kivételes tehetségnek tartott csellóművész 4 évesen kezdett csellózni, 11 évesen már a Zeneakadémia növendéke volt. 12 évesen adta első szólóestjét a Müpában, 14 évesen pedig elkészítette első szólólemezét Tündértánc címmel. Szabó Ildikó rendszeresen koncertezik Európa világhírű koncerttermeiben; 2020 óta a Kronbergi Akadémián folytat tanulmányokat Wolfgang Emanuel Schmidtnél. 2013-ban Junior Prima Díjjal tüntették ki, ettől az évtől a Német Zenei Alapítvány jóvoltából egy 1894-es Antonio Sgarbi csellón játszik.
Szabó Ildikóval arról is beszélgetünk, hogy vajon amikor valaki négyévesen hangszert választ magának, van-e egy kicsi gyermekként felfogható, befogadható érzelmi vonzódása a hangszerhez, vagy inkább az általa keltett zeneiség, dallam az, ami megfogja?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. december 12-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
