A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása március 19-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dinyés Dániellel, Farkas Gáborral, Ódor Kristóffal és Ókovács Szilveszterrel.
Donizetti: Stuart Mária
A Szegedi Nemzeti Színház április 8-án mutatja be Donizetti Stuart Mária című operáját koncertszerű előadásban, két részben, olasz nyelven. A szöveget Giuseppe Bardani írta Friedrich Schiller azonos című műve alapján. A mű első változatát Buondelmonte címmel 1834. október 18-án mutatták be a nápolyi Teatro di San Carlóban, majd a végleges változatot 1835. december 30-án a milánói Scalában. 1834-ben Donizetti Schiller drámája alapján Stuart Máriáról készült operát írni, Bardari július közepére lett készen a librettóval – a művet azonban nem sikerült bemutatni, mivel az egyik próbán a két főszereplő énekesnő összeverekedett, mert mindketten versengtek a zeneszerző kegyeiért. Kirendelték a cenzorokat, akik jelentős módosításokat követeltek a darabban. A korabeli feljegyzések úgy tartják, hogy a királyné részt vett az egyik főpróbán és elájult annál a jelenetnél, amikor Stuart Máriát elviszik kivégezni. A nápolyi király állítólag ennek hatására tiltotta be a mű előadását, s bár döntését nem indokolta, a feljegyzések szerint megengedhetetlennek tartotta a hatalommal való visszaélés bemutatását. Tény azonban, hogy a királyné Stuart Mária leszármazottja volt és a katolikus Stuart Máriát mártírként tisztelték a szintén katolikus Két Szicília Királyságában. Donizetti mindenáron meg akarta menteni az eredeti Stuart Máriát, ezért 1835-ben szerződést kötött a milánói Scalával, ám a bemutató katasztrofálisan sikerült. Donizetti teljesen kimerült, ráadásul ekkor vesztette el édesapját is. Hat előadás után levették a darabot. Harminc évvel később azonban újra elővették az eredeti változatot, s bár Donizettinek ezt az operáját viszonylag ritkán játsszák, a Tudor királynőkről – Stuart Máriáról, Boleyn Annáról és Erzsébet királynéról – szóló operafűzért nemrég hatalmas sikerrel mutatta be a Metropolitan Opera. A Magyarországon eddig még soha be nem mutatott opera két főszerepét Boross Csilla és Kolonits Klára énkeli, a Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Szegedi Nemzeti Színház énekkarát Dinyés Dániel vezényli, akivel a közelgő bemutató kapcsán beszélgetünk.
Bécsi esték
Bécsi esték címmel megjelent Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész új lemeze. A generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristájaként számontartott művész a romantikus repertoár széles körben elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja. Olyan híres helyszíneken játszott többek között, mint a New York-i Carnegie Hall, a Lincoln Center, a Merkin Hall, a velencei Teatro la Fenice, a brüsszeli BOZAR és a berlini Konzerthaus. Számos szólólemeze jelent meg, tehetségét és eddigi pályafutását a magyar állam Liszt- és Junior Prima Díjjal ismerte el, valamint Steinway Artist és az Aoyama Music Award birtokosa. Farkas Gábor a 2020/2021. tanév óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia Billentyűs tanszékének vezetője és a Doktori Iskola vezetője, valamint vendégprofesszora a Tokyo College of Music-nak Japánban. A Hungarotonnál készült lemez felvétele március 26. és 29. között zajlott, az albumon Schubert-keringők és Schubert-Liszt művek, valamint ifjabb Johann Strauss Denevérjének Alfred Grünfeld-átirata szerepel.
Spinoza 20
A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Spinoza Színház Robert Capa életéből készült drámával indítja jubileumi programsorozatát március 26-án. A Capa, a világhírű fotós című előadás célja, hogy közelebb hozzá hozzánk a fotó történetét, a modern fotográfia kialakulást, a haditudósítás rejtelmeit, de leginkább Capa különös életútját. A történet 1929 és 1954 között játszódik, öt színhelyen: Budapesten, Berlinben, Párizsban, New Yorkban és Amszterdamban. Látjuk Capát a spanyol polgárháborúban, a kínai-japán háborúban, Észak-Afrikában, a normandiai partraszálláson, végül a számára végzetes indokínai háborúban. Élete során olyan emberekkel kerül így vagy úgy kapcsolatba, mint Trockij, Frida Kahlo, Orwell, Hemingway, Roosevelt, Ingrid Bergman, Humphrey Bogart, John Steinbeck, Picasso, vagy éppen Ben Gurion. A sok háború és különös találkozásainak története mellett belelátunk viharos szerelmi ügyeibe is – mert az egyik leghíresebb magyar nemcsak háborús hős, de a nők kedvence is volt. A színdarabban a Friedmann Endre néven született, legendás művész gyermekkori barátjának, a szintén fotós Besnyő Évának mesél. Kettejük beszélgetéseiből ismerjük meg a leghíresebb háborús fotós, a sármos pesti nőcsábász kalandjait, titkait, szerelmeit. A Czeiczel Gábor rendezésében színre vitt drámában Besnyő Évát Grisnik Petra alakítja, Robert Capa szerepében pedig Ódor Kristóf látható, akitől azt is kérdezzük, mi az, ami a leginkább vonzó számára Capa személyiségében; mik azok az emberi drámák, amik átszínezték az életét és ami megjelenik a darabban is, illetve rá művészként mi hat leginkább a történetből?
Újranyílt az Operaház
A Magyar Állami Operaház öt év után, március 12-én ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt. Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, kifejezetten operákra, balettekre szakosodott színházának épülete Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. A neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján készült épület belső tereinek kialakításában egykor olyan neves magyar művészek működtek közre, mint Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, majd 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. 1888–1891. között az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése után az Operaház bezárt, majd a két világháború között Radnai Miklós és Márkus László igazgatók felvirágoztatták. A második világháborút követően, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit az akkor már Magyar Állami Operaház. 1951-től az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Andrássy úti játszóhely közel öt évadon át tartó teljes felújítása után idén márciustól a régi fényében, de a legkorszerűbb technikával várja közönségét régi és új produkciókkal. A nyitóünnepségen a Hunyadi László csendült fel az Ybl palotában. A nagyközönség március 15-től angol és magyar nyelvű vezetett túrákon ismerkedhetnek meg a felújított Operaházzal. Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját arról is kérdezzük, melyek voltak a legfontosabb átalakítások, és a következő hetekben milyen előadásokat láthatunk, hallhatunk az Operaházban.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. március 20-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
