Szerző: F.D.J.

Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott már A népzene ünnepén, ami idén sem lesz másképpen január 18-án. 2008-ban, amikor a Müpa első alkalommal „ünnepelte” a népzenét, Bartók és Kodály munkássága nyomán a népzene és a műzene kapcsolatára helyeződött a hangsúly. Azóta biztossá vált, hogy ebben a keretben igen látványosan kirajzolódnak világzenénk birodalmának határai, felsorakoztatva a tradicionális előadás, az autonóm feldolgozás és a népzene által ihletett eredeti zenék művelőinek színe-javát. Mestereket és követőket, adatközlőket és elrugaszkodókat, elhalványíthatatlanul ragyogókat és feltörekvő csillagokat egyaránt. Az elmúlt tizenkét évben legalább ötven zenekar bizonyíthatott A népzene ünnepén, 2019-ben már egy olyan is —…

Fennállásának 50. évfordulójából különleges, kétrészes koncertet ad a Kaláka Együttes november 30-án a Müpában. A műsor első felében a Budapest Bár mutatja be a jeles alkalomra készített Kaláka-dalait, majd az együttes – korábbi tagjaival kiegészülve – zenél kifulladásig. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. 1969 döntő jelentőségű volt a magyar népzenei mozgalom történetében. Abban az évben indult a Magyar Televízióban a Röpülj, páva! népdalverseny, amely ismertté tette Halmos Béla és Sebő Ferenc nevét, és abban az évben alakult meg a Kaláka Együttes. Sebőék kezdetben gitárkísérettel énekeltek népdalokat, de hamarosan rádöbbentek, hogy ha lépni akarnak, el kell sajátítaniuk a hangszeres népzenei tradíciót. A Kaláka…

A magyar népzene 20. századi kutatói közül többen rávilágítottak már arra, hogy míg nyelvünk nyilvánvalóan finnugor eredetű, népzenénkre – a finnugor mellett – a török-mongol népek zenéje is hatott. Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútja után ezt tanúsították – többek közt – Szabolcsi Bence, Vikár László, Bereczki Gábor, Sipos János és Dobszay László kutatásai. A Fonó Zenekar ezt a zenei kapcsolatot idézi meg Atyai ág című, szeptember 24-i koncertjén a Müpában. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „… letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat, lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab ős-kelet… A…

Ha a lengyel és a magyar világzene rokonságát fejtegetnénk, a 19. század nemzeti függetlenségi mozgalmainak romantikája szolgálhatna alapul, amikor is Liszt Ferenc kortársa, az etnográfus Oskar Kolberg a talpára szegezte az országot, hogy számba vegye a népdalokat és táncokat (melyek közül a mazurkát még az úri közönséghez is eljuttatta Chopin). De ennyire nem tekinthetünk hátra, jobb lesz, ha ugrunk másfél évszázadot, és az 1960-as évek népzenei revival mozgalmától indulunk. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Nem kellett sok, hogy mindkét országban beinduljon a táncház, aztán jöttek a kortárs, városi irányzatokkal operáló bandák, és mindezek különféle metszetei. Lengyel barátaink számára valamiféle…

Az észak- és nyugat-afrikai tuaregeket büszke és fegyelmezett harcosként tartják számon. 1962-ben – miután Mali elnyerte függetlenségét – Maliban, Algériában és Nigerben szétszóródott törzseik fegyvert fogtak, hogy saját államot alapítsanak, de felkelésüket hamar leverte a mali kormány. 1990-ben újabb harcok kezdődtek, melyek az 1995-ös békeszerződéssel zárultak, de a kívánt autonómia híján 2007-ben és 2012-ben újabb zendülések törtek ki, utóbb Azawad függetlenségéért. Persze, egy apró dióhéjba korántsem sűríthető bele a tuaregek küzdelme és szenvedése, melyet csak fokozott a pokoli aszály. De arra magyarázattal szolgál, hogy az elmúlt évtizedekben miért teltek meg az algériai és nigériai menekülttáborok. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.…