Gál Júlia 16 és fél évesen elnyerte a Miss Magyarország címet, így indult a Miss Európa választáson.
Szerző: Marton Ildikó
1945 februárjában Budapest ostroma befejeztével Passuth László banktisztviselő végre elhagyhatta a sötét pincevilágot és a Nemzetközi Vöröskereszthez sietett. Barcelonába táviratozott: „Élek. Mi van a könyvemmel?” Passuth az Esőisten siratja Mexikót első, spanyol nyelvű kiadása után érdeklődött. A történelmi regény hatalmas sikert aratott Spanyolországban és még vagy harmincszor nyomták újra az elmúlt évtizedek során. Passuth László (1900-1979) író, műfordító pályáját történelmi esszékkel, tanulmányokkal és útirajzokkal kezdte, később főleg történelmi- és életrajzi regényeket alkotott. Munkái nem csak Magyarországon voltak egykor népszerűek, regényei francia, angol, flamand, német, olasz nyelven is megjelentek. Témaválasztásának köszönhetően a spanyol nyelvterületeken különösen nagy rajongótáborral rendelkezett. Az Oxford Street-i…
Földessy Imre asztalosmester Hódmezővásárhelyen született, de Spanyolországban lett ismert bútorgyáros, aki Puskás Ferencnek is dolgozott.
Nemes Marcell néhai gyűjteményének darabjaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum mellett a madridi Prado Múzeumban is több alkotás található.
A madridi Prado Múzeum szomszédságában találjuk a Thyssen-Bornemisza Múzeumot, amely az elmúlt 800 év nyugati művészetének kiemelkedő alkotásait mutatja be. A gyűjtemény Madrid egyik büszkesége, 2021 nyarától a világörökség része. Az intézmény az idén ünnepli alapítójuk, az üzletember és szenvedélyes műgyűjtő Hans Heinrich von Thyssen-Bornemisza születésének századik évfordulóját. Az ünnepségsorozat során rengeteget megtudhatunk a gyűjtemény történetéről, amelynek kialakulását nagyban befolyásolta a báró magyar származása. Hans Heinrich Àgost Gábor Tasso Freiherr von Thyssen-Bornemisza de Kászon et Impérfalva 1921. április 13-án született Hágában, a német iparos dinasztiából származó Heinrich von Thyssen és a magyar bárókisasszony, Bornemisza Margit negyedik gyermekeként. Szülei 1905-ben találkoztak…
Bartók Béla 1906 tavaszán a csodagyereknek kikiáltott Vecsey Ferenc hegedűművész jóvoltából utazott Madridba, akit zongorán kísért annak koncertjein. Habár az előadásokon csak másodlagos szerepet játszott, és a korabeli sajtó alig tett róla említést, az utókor felértékelte látogatásának jelentőségét. A fogadó helyén, ahol egykor megszállt, ma emléktábla jelzi Bartók ottjártát. A táblán a következő felirat áll: „Itt élt 1906-ban a zenész Bartók Béla az első madridi látogatása során.” Érdekessége, hogy egy 1940-ben épült házra lett kihelyezve, ráadásul a cím – calle de la Paz 13. – egy olyan levélben bukkan fel, amit Bartók Béla (1881-1945) már hónapokkal a madridi koncertek után…
A Bethlen Gábor tér 3. számon magasodó száztízlakásos bérpalotát a Gellért-hegyről is könnyen kiszúrni, egykor pedig óriásként emelkedett ki a Csikágó munkásnegyedének két- és háromemeletes épületei közül. A lakásokat már a középosztály és az értelmiségi réteg modern igényei szerint tervezték, a földszinti pazarul kialakított erkélyes színházteremben pedig igényes szórakozás várta a betérőket – és várja ma is. A színház programjait és a lakóépületet szeptember 12-én a tizenegyedik Budapest100 alkalmával alaposabban is megismerhetik a látogatók. Az építtető Rákosi Jakabnak több évtizedes tapasztalata volt az építőiparban, valamint a moziüzemeltetésben is volt némi gyakorlata. Eleinte bádogosmesterként kereste kenyerét, majd az 1900-as évektől bérházak…
Gyügyei Nagy Zsigmond neve ma már kevés olvasónak hangzik ismerősen. Saját korában jó nevű festőművésznek számított, de halála után személye lassan a feledésbe merült. Gazdag életművében életképek, tájképek, vallásos kompozíciók, portrék és akttanulmányok is szerepelnek. A művész 19-20. század fordulója környékén aratta kezdeti sikereit Magyarországon, 1911-től Párizsban élt. Az első világháború kitörésének hírére Spanyolország felé vette az irányt, ahol nem várt elismerésben részesült. A nagybányai születésű Nagy Zsigmond (1872-1932) rögös utat járt be, hogy festőművésszé képezze magát. Többek között látogatta a párizsi Julian Akadémiát, később Benczúr Gyula vette szárnyai alá és tanította. Állított ki a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, 1907-ben…
Puskás Ferenc kétségkívül az egyik leghíresebb magyar, aki valaha Madridban élt. A legendás focistának egy hosszabb kihagyás után sikerült újra labdába rúgnia a Real Madrid csapatában, közben tudatosan készült a visszavonulásra. Beiratkozott egy edzőiskolába, de ennél meglepőbb kezdeményezései is voltak: próbálkozott a debreceni kolbász gyártásával és egy étterem üzemeltetésével is. Puskás Ferenc (1927-2006) az 1956-os forradalom leverésének hírére maradt külföldön, 1958-tól családjával Madridban telepedett le. Az emigrációja miatt eltiltott futbalista ekkor már tekintélyes túlsúllyal rendelkezett, de a Real Madrid csatáraként hamarosan alakját és hírnevét is visszanyerte, végül 39 évesen köszönt el a játéktól. Néhány héttel később máris elhelyezkedett edzőként, mindeközben…
A második világháború után mintegy két évtizeden keresztül működött Madridban egy olyan követség, amely nem az akkori magyar államot, hanem az emigrációban élő magyarságot képviselte. A „királyi követ”, Marosy Ferenc amellett, hogy elintézte honfitársai ügyes-bajos hivatalos ügyeit, igyekezett szolgálni a magyar kultúrát és ápolni a nemzeti identitást is. Marosy Ferenc (1893-1986) több évtizedes diplomata pályafutása során megjárta London, Brüsszel, Madrid, Prága, Bukarest, Kairó, Zágráb és Helsinkit követségeit. Amikor Finnország 1945-ben különbékét kötött a Szovjetunióval, Marosy saját biztonsága érdekében jobbnak látta elhagyni az állomáshelyét az orosz csapatok megérkezése előtt és Stockholmba távozott. „Spanyolország kék ege feledhetetlen maradt számomra” Pár nap múlva…
