Szerző: Mechler Anna

Vashegyi György, az MMA nemrégiben újraválasztott elnöke a készülő komolyzenei stratégiáról, a zenekari támogatásokról, az NKA profiltisztításának szükségességéről és a művészeti nevelés fontosságáról beszélt a Zenekar magazinnak. – Az utóbbi időben óriási nehézségekkel küzdöttek a zenekari muzsikusok: nem csak a próbák és koncertek elmaradásával kellett szembenézniük, de sok bizonytalanság övezi a különböző együttesek jövőjét is. Milyen hírek vannak ezzel kapcsolatban, mire számíthatnak a zenekarok a 2020-as év hátralévő részében és a jövő évadban? – Először hadd mondjak egy jó hírt: nincs ok az aggodalomra, mert Magyarországon jelenleg senki nem tervezi zenekarok megszüntetését vagy összevonását – ezt hivatalos minőségemben, mint a…

Dzsanda Vitalij a Concerto Budapest ütőművésze. A Zuglói Filharmónia ifjúsági sorozatában, a Pastorale-ban szólistaként is bemutatkozott, sőt: gyakorló hangszerkészítőként az ütőhangszerek működéséről, felépítéséről is beszélt már közönség előtt. – Hogyan kezdődött a kapcsolata az ütőhangszerekkel? – Körülbelül hat éves lehettem, amikor egyik este néztük a tévét. Akkoriban Ukrajnában csak két-három csatorna volt, és időnként közvetítettek esztrádműsorokat. Láttam, ahogy az egyik műsorszámban valaki dobolt, és nagyon megtetszett nekem. Azt mondtam apukámnak, vegyen nekem egy dobot. Addig is: az összes otthoni párnát kiraktam magam elé, és doboltam rajtuk. Édesapám látta, milyen elszánt vagyok; egyszer késő este érkezett valahonnan, és elővett egy piros…

Havass Miklós az informatika egyik hazai meghonosítója; egyike azoknak, akik a Magyarországon található első számítógépeken dolgoztak. Szegedi polgári családból származik, ezért természetes volt számára, hogy megtanuljon játszani egy hangszeren – ami végül abba az irányba sodorta, hogy munkatársa lett Kodály Zoltánnak. – Ön számítógéppel dolgozott a kezdetek kezdetén, sőt: arra programozta a gépet, hogy ötfokú dallamokat szerezzen. Honnan jött ez az ötlet? – Mielőtt válaszolnék, el kell, hogy mondjam: az a program, amit készítettem, nem kifejezetten pentaton zenét tudott szerezni, hanem egy adott zenei anyagot tudott analizálni, és amilyen volt a zenei anyag, olyan struktúrájú, hangnemű, ritmusú dallamokat tudott maga…

Mahdi Kousay már 33 éve él Magyarországon, jelenleg a Fesztiválzenekarban csellózik. Ittléte csak átmeneti tartózkodásnak indult, de végül annyi feladat talált rá, hogy mégsem költözött vissza Bagdadba. – Irakban nem egy szokványos életpálya az, hogy valakiből csellóművész lesz. Honnan jött a gondolat, hogy zenész legyen? – Én egészen különleges helyzetben voltam, mert az édesapám is csellózott. Ráadásul Magyarországon tanult 1968 és 1972 között. Mivel ő kutató volt, aki gyerekfolklórral is foglalkozott, meg akarta ismerni a Kodály-módszert. A hangszerjáték mellett rengeteg könyvet írt. Őmiatta lettem zenész. Bár tanítgatott engem otthon, sosem volt a tanárom. De az első impulzusokat tőle kaptam: kisgyerekként…

Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagját választották a testület új elnökévé az október 10-i tisztújító közgyűlésen a Pesti Vigadóban. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar irányító karmestere és művészeti vezetője messzire mutató tervekkel, nagy lendülettel kezdett bele új feladatának ellátásába. – Azt hiszem, nem túlzás állítanom, hogy zenész körökben nagyon örülnek annak, hogy az Ön személyében egy gyakorló muzsikus fogja betölteni az MMA elnöki posztját. Hogyan történt a megválasztása, és milyen programmal indult a vezetői pozícióért? – Június közepén kaptam egy telefonhívást egy – nem zenész – akadémikus barátomtól; azt mondta, engem szeretne…

Ivan Szamozvancev 1993-ban kötött szerződést a BM Duna Szimfonikus Zenekarral. 15 évig brácsázott, majd átkerült a második hegedű szólamba. A harcairól, életének küzdelmes szakaszairól mesélt, amik ahhoz vezettek, hogy végül Magyarországon lelt békességre – otthonra és barátokra. – Mikor és hol kezdett hegedülni? – Elég későn találkoztam a hangszerrel, csak hétévesen. Szibériában éltem, a 600 000 fős Barnaulban. Tulajdonképpen azért kezdtem hegedülni, mert utáltam az óvodába járni. Volt két kislány, akik mindig korábban végeztek, délutánonként elmentek valahova. Kérdezgettem tőlük: ti hova mentek ilyenkor? Azt mondták, hogy zeneiskolába. Azt gondoltam magamban: a zeneiskola valami nagyon jó dolog lehet, ezért mondtam az…

Az európai zenei szaklapokban időről időre előkerül a régizene korhű előadásmódjának kérdése. Ennek aktualitását a zenekarok repertoárján szereplő barokk és klasszikus művek adják, illetve a közönség egyre szélesebb rétegéhez eljutó ismeretek nyomán feltámadó igények. Vashegyi György a magyarországi helyzetről, a saját tapasztalatairól és a régizene oktatásáról beszélt. – Amióta megalakultak az első olyan együttesek, amelyek a régizene korhű előadását tűzték ki célul, már bizony több évtized is eltelt. A közönség zenei ízlése is változott, az elvárások is mások. Vajon a szimfonikus zenekarok játékmódján mennyiben érezhető ez a változás? A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Mielőtt válaszolnék, néhány alapfogalmat…

A Rádió Zenei Együtteseinek élén március 15. óta Kovács Géza áll, aki az elmúlt 22 évben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar igazgatója volt. Kovács Géza a változást megelőző eseményekről, a döntéséről, valamint a terveiről nyilatkozott. – Ön hosszú időn keresztül dolgozott a Nemzeti Filharmonikusokkal, most mégis – látszólag nagyon hirtelen – arra az elhatározásra jutott, hogy egy másik együttessel folytatja a munkát. Milyen előzményei vannak ennek a döntésnek? A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Igazából a mostani gondok öt évvel ezelőtt kezdődtek, amikor Kocsis Zoltán aortaműtéten esett át. Először akkor kellett felelősen gondolkodnom arról, hogy…

Alaposan meglepte a magyar zenei közéletet a két különleges státuszú zenei intézmény, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar Énekkar és Kottatár, valamint a Magyar Rádió Zenei Együttesei élén történt személycsere. Cikkünkkel annak próbáltunk utánajárni, hogy milyen megfontolások álltak az elhatározás hátterében, és milyen előremutató változások alakíthatják a magyar zenei élet két prominens csapatának fejlődését. Elsőként Herboly Domonkost kérdeztük. Herboly Domonkos mindössze két és fél hónapig vezette a Rádió zenei együtteseit, amikor a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnál előállt helyzet miatt felkérték, hogy cseréljen helyet az onnan kilépő Kovács Gézával. Új munkahelyén töltött harmadik napján a saját- és a zenekar helyzetéről nyilatkozott. – Csak…

Nathan Giem, a Rádiózenekar koncertmestere nemcsak magyar felesége révén, hanem a kollégák segítőkészsége miatt is otthonra lelt Magyarországon. Bár a nyelvvel még vannak nehézségei, a zenén keresztül tökéletesen meg tudja értetni magát. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. – Mikor és hol kezdett hegedülni? – Amikor először találkoztam a zenével, három éves voltam. Kaliforniában történt, Los Angeles környékén laktunk egy faluban. Édesanyám jól tudott zongorázni, és azt szerette volna, hogy én is tanuljam meg ezt a hangszert. Ő nem professzionális zenész: orvos lett, belgyógyász. Egyszer elvitt a falu legjobb orgonistájához, aki zongorát is tanított. Én erre egyáltalán nem emlékszem,…