Szerző: Papageno

 „Hogyan tudnék egyszerre sok hangszert megszólaltatni? Hogyan tudnám ezt egyedül megcsinálni, hogy ne kelljen zenészek százainak a segítségét kérnem, minden alkalommal?”- teszi fel magának a kérdést Rhys Chatham a The Guardian hasábjain. Rhys Chatham amerikai zeneszerző és multiinstrumentalista nagy múltja ellenére először lép fel Magyarországon. Trafóban tartandó koncertjén a 2016-ban megjelent Pythagorean Dream című legutóbbi lemezének anyagát adja elő szólóban, amelynek különlegessége a Don Cherry-re és Jon Hassellre emlékeztető trombitajáték és a speciális hangolású gitár. Ehhez a lemezhez a korábbi, sok száz gitárra írt darabjainak tapasztalata vezette el:

A német-orosz származású svéd tenor életének 92. évében hunyt el. Több száz lemezt készített, a nemzetközi ismertséget az 1952-es Borisz Godunov előadás felvétele hozta meg számára.  Nicolai Gedda halálhírét tévesen már évekkel ezelőtt felkapta a nemzetközi sajtó, ezúttal azonban a közeli hozzátartozók is megerősítették, hogy az énekes, svájci otthonában elhunyt. Gedda fiatalon banktisztviselőként dolgozott és csak a véletlenen múlt, hogy végül rátalált az énekesi pályára. Egy ügyfelének említette meg gyanútlanul, hogy szívesen tanulna énekelni, aki viszont nem volt más, mint Carl Martin Öhman, a legendás svéd tenor, Jussi Björling mestere, s maga is neves Wagner-énekes. Sokáig nem lépett fel szocialista országban, köztük Magyarországon…

Andreas Buschatz a következő évadtól az Andris Nelsons vezette Lipcsei Gewandhaus Zenekaránál folytatja pályafutását. A művész 2010 óta a Berlini Filharmonikusok koncertmestere. Simon Rattle Berlin után visszatér Londonba. A berlini együttes jelenleg is négy koncertmesterrel (Noah Bendix-Balgley, Daishin Kashimoto, Daniel Stabrawa és Andreas Buschatz) dolgozik, akik folyamatosan váltják egymást. A lipcsei zenekarnál Andreas Buschatz egyedül tölti majd be a posztot. A berlini zenekar új fő-zeneigazgatója Kirill Petrenko lesz, akinek egykori asszisztensét, az ukrán Okszana Lynivet a napokban nevezték ki hasonló posztra a grazi operába. A rossznyelvek szerint Buschatz lehet az első, aki a fő-zeneigazgató-váltás miatt hagyja ott a Berlini Filharmonikusokat.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 75. évében elhunyt Csikós Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas építész, jelmez- és díszlettervező, az Operaház örökös tagja és mesterművésze. Csikós Attila 1942. augusztus 5-én született Ungváron. Az Iparművészeti Főiskolán tanult építészetet. Dolgozott a József Attila Színházban világosítóként és díszlettervező-asszisztensként, majd az Egyetemi Színpad díszlet- és jelmeztervezője lett. 1965 és 1975 között a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense volt. Gyakori külföldi és filmes, televíziós felkérései mellett szinte mindegyik budapesti és vidéki színházban dolgozott. Pályájának jelentős állomása az 1989 és 2005 közötti időszak, amikor az Operaház vezető díszlettervezője volt. A Színházi adattár 256 díszletét és 17 jelmezét jegyzi. https://www.youtube.com/watch?v=QobODoL6HKk…

A belga Opera Vlaanderen egyik előadását is jelölték a 2017-es Opera Awardson a legjobb produkció kategóriában – írja az operavilag.net. Külön öröm, hogy a jelölést kapott Janáček-operát (A Makropulos-ügy) Mundruczó Kornél jegyzi. A nemzetközi operadíjat 2013-ban alapította Harry Hyman brit üzletember és operarajongó, valamint John Allison, az Opera című brit magazin szerkesztője. A díjakat odaítélő zsűriben többnyire brit lapok zenei újságírói, kritikusai foglalnak helyet. A díjátadó gála bevételének egy részéből az opera műfajához kötődő fiatal tehetségeket támogatnak. A díjátadóra május 7-én kerül sor Londonban.

Februárban sem lesz hiány izgalmas tárlatokból: láthatjuk, hogyan él tovább a ledöntött Sztálin-szobor és milyen volt a múlt századi marketing. Kállai Márton fotóival megismerhetjük a közösségi kertek világát, a Budapest Galériában pedig friss diplomás alkotók mutatják be a megismételhetetlenség nyomasztóságát.  Szobrászok 1956 no2 Évfordulós kiállítás, második rész: a művészek egy fotó, Mikus Sándor 1956-ban ledöntött Sztálin szobráról készült kép felhasználásával készítették el saját emlékműveiket. mikor: január 11.–február 7.; hol: B2 Galéria; mennyi: ingyenes; további információ Tessel – Interaktív installáció A projekt előképe az 1967-es montreali Expo kupolája. Afféle gömb-világmodell, amely reagál a látogató mozdulataira, kapcsolatba lép velünk – a többi már…

Riccardo Muti több mint 10 év után tért vissza Milánóba. Hogy miért nem lépett fel eddig a La Scalában, arról itt írtunk. Umberto Giordano operájával, az Andrea Chénier-vel nyitja a 2018-as szezont a milánói dalszínház. A La Scala zeneigazgatója, Riccardo Chailly azt is elárulta, hogy a főszerepben, az életben is egy pár, Anna Nyetrebko és Yusif Eyvazov látható majd. A művészek budapesti fellépésük alkalmával is énekeltek közösen Giordano operájából. Hogy egy dalszínház évadnyitó előadásában lépjen fel két énekes, akik az életben is egy párt alkotnak, alighanem eddig példátlan.

Arthur Rubinstein, a múlt század egyik legismertebb és legvirtuózabb zongoristája 1887. január 28-án született Łódźban és 1982. december 20-án hunyt el Genfben.

A Polgárok Beethovenért nevű német egyesület azért kampányol, hogy 45 év után ismét adjanak ki a zeneszerző képmásával ellátott bélyeget. A szervezet célja az, hogy legkésőbb 2020-ra, a zeneszerző születésének 250. évfordulójára Beethoven-bélyeggel is emlékezzenek meg. 1945 óta Németországban 10 bélyeg jelent meg a komponista arcképével, az utolsó postai érvényessége 2002-ben járt le. A Polgárok Beethovenért egyesületnek 1500 tagja van, köztük olyan tiszteletbeli tagok, mint Lauma Skride, évente kiadott díjuknak, a Beethoven-gyűrűnek pedig olyan tulajdonosai, mint Gustavo Dudamel vagy Julia Fischer.

Ki kaphat lett állampolgárságot? Az ügy pikantériája, hogy a függetlenségét a ’90-es évek elején visszanyert Lettország az európai uniós döntéshozókat is zavarba ejtő módon bánik az állampolgárság kérdésével. Az unióban egyedülálló módon, Lettország lakosságának negyede nem rendelkezik lett állampolgársággal, mivel az 1991-ben függetlenné vált ország törvényei úgy rendelkeznek, hogy csak az 1940-es szovjet megszállás előtt az ország tertületén élők, és azok közvetlen leszármazottai kaphatnak automatikusan állampolgárságot. Akkoriban ez a lakosság nagyjából harmadát tette ki, ami az 1998-as módosítás után sem változott nagy mértékben. Ennek megfelelően a Lettország területén élő emberek jelentős része a mai napig gyakorlatilag jogfosztott. Személyi okmányukban “a…