Szerző: Papageno

Gálakoncerttel és díjkiosztó ünnepséggel zárult a Cziffra Fesztivál a Zeneakadémián. A Cziffra Fesztivál Tehetség-díjat Ránki Fülöp zongoraművész és Kállai Ernő hegedűművész, a Cziffra György Fesztivál Életműdíját Vásáry Tamás zongoraművész és Jakobi László csellóművész, hangversenyrendező vehette át Medveczky Ádám karmestertől és Balázs János zongoraművésztől, a fesztivál alapítójától. A 18 év alattiaknak járó Ifjú Tehetség Díjat Kokics Dorina Fanni klarinétos érdemelte ki. Balázs János ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Cziffra György kitartása és emberi magatartása példaértékű és követendő példa mindenki számára.  A fesztivál kiemelten fontos feladatának nevezte a tehetségkutatást és a tehetséggondozást, hiszen Cziffra György is számos fiatal művészt indított el a…

Hallgasd meg a Bodzavirág című kórusművet, aminek a középpontba állításával egy újabb Oscart zsebelt be a magyar filmvilág! A frissen Oscar-díjas Mindenki című magyar kisjátékfilmben Balázs Árpád művét gyakorolja a kórus, és ezt adják elő a film egyik kulcsjelenetében is. A film zeneszerzője, Balázs Ádám pedig amellett, hogy az egyik legfoglalkoztatottabb magyar filmzeneszerző, éppenséggel Balázs Árpád fia, vagyis a film zenéjét évtizedek különbségével, de egy család két generációja írta. A filmben látható kórust öt különböző iskolai kórusból választotta Deák Kristóf. A választás végül a budapesti Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusára esett.

Állami fenntartású iskolát nyit a manchesteri székhelyű Hallé Szimfonikus Zenekar. A Stoke-on-Trentben nyíló iskola illeszkedik az idén 159 éves együttes víziójába és missziójába, azaz az iskola is erősíti a közösség iránti elhivatottságot, az abban játszott szerepet, illetve átfogó zenei oktatást biztosít fiatalok számára, köztük olyanoknak, akiknek nem férnének hozzá minőségi programokhoz. Hangszert minden gyereknek! Különleges iskolaprogramot indított Észtország. A 2020 szeptemberében nyíló iskolában a Hallé Orchestra muzsikusai tanítják majd mesterkurzusok keretében a 7-19 éves diákokat, akiknek az órarendjében 40%-os arányt képeznek majd a zenei tárgyak, és lehetőséget kapnak arra is, hogy koncerteket látogassanak. (Via BBC News)

Az Operaház játékmestere, rendezője hosszan tartó súlyos betegség után, életének 65. évében hunyt el. Ifj. Palcsó Sándor 1952-ben született, az Operaházban 1974 óta dolgozott súgóként, majd rendezőasszisztensként, 1992-től 2015-ös nyugdíjazásáig I. játékmesterként és rendezőkoordinátorként. Amellett, hogy karbantartotta a dalszínház repertoárdarabjait – így állítva színpadra a Bohéméletet 1993-ban, A trubadúrt 1996-ban és a Don Pasqualét 2006-ban – a 2000-es Erkel színházbeli Szerelmi bájitalt rendezőként jegyezte. 2012-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el munkásságát. Palcsó Sándort a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről saját kérésére szűk családi körben intézkednek.

2012-ben, életének 78. évében hunyt el Maurice André francia trombitaművész, aki 1933. május 21-én látta meg a napvilágot Alès-ben. Maurice André a nyolcvanas években a francia televíziók sztárja lett, és hatalmas népszerűséget szerzett a barokk művek előadásával, illetve pikolótrombitán tolmácsolt repertoárjával. A trombita-irodalom szűk volta miatt ugyanis oboa, hegedű és más hangszeres átiratokat is játszani kezdett, főként Bach, Telemann, Torelli és Albinoni műveiből válogatva. Egyedülálló játéka új iskolát teremtett, s a trombitát a legnépszerűbb szólóhangszerek közé emelte, amelynek nyomán kortárs zeneszerzők – André Jolivet és Marcel Landowski – kifejezetten számára kezdtek műveket írni. 2003-ra felvételeinek száma meghaladta a háromszázat. Pályafutása…

Négy hangversenyt adtak Spanyolországban a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán emlékére. A műsorban Haydn Esz-dúr trombitaversenye Mireia Farrés trombitaművész közreműködésével, Mozart Esz-dúr zongoraversenye pedig Ránki Dezső zongoraművész előadásában szólalt meg, a programot Mozart C-dúr (Jupiter-) szimfóniája zárta. Mireia Farrés kérésére Schubert Ave Maria című művének zenekari kíséretes, trombitaszólós változata is elhangzott a tavaly novemberben elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar volt fő-zeneigazgatója emlékére. Kovács János karmester elmondása szerint a műsort nagyon kedvezően fogadta a közönség, a zenekar kiválóan játszott, Ránki Dezső az elképzelhető legmagasabb színvonalon zongorázott és mind a négy koncerten, főként a Jupiter-szimfónia után heves…

Mielőtt simán csak önkényuralmi jelképeknek minősítenénk minden szimbólumot, amit a régi rendszer hivatalos művészete használt, gondoljunk arra, hogy nem csak sarló, kalapács, vörös csillag volt közöttük, hanem sok egyéb, a nyitott könyvtől a napsugaras pajzsokig, búzakalásztól fogaskerékig. Jól dokumentált, kézikönyvekben meghatározott volt mindezek elvárt és ideológiailag helyes használata. Nos, ezt a vizuális örökséget, a szocialista ikonográfiát kritikailag értelmezi újra ez a kiállítás, a Kelet- és közép-európai kortárs művészet csúcsneveivel. Európának ezen a felén van mivel szembenéznünk. Nehezen elbliccelhető házi feladat, és most éppen az a hely, az Open Society Archives nyúl a témához, amely a közelmúlt feltárásában eddig is izgalmas…

A 61. Bécsi Operabálra több mint ötezer vendéget vártak, köztük Christian Kern osztrák kancellárt és Alexander Van der Bellen államfőt. A külföldi résztvevők közt volt Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, Aurelia Frick liechtensteini külügyi és kulturális miniszter, valamint Ulrike Scharf bajor környezetvédelmi miniszter. A Bécsi Operabált Jonas Kaufmann tenor fellépése nyitotta meg. A német sztártenor Georges Bizet Carmencímű operájából adta elő a Virág-áriát, és Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből énekelte a Vágyom egy nő után című slágert. Az utóbbi időben folyamatosan egészségügyi gondokkal küzdő énekes szemmel láthatóan kitett magért a jeles eseményen.

Andris Nelsons karmester, a Bostoni Szimfonikusok főzeneigazgatója nem kis meglepetést okozva egy televíziós műsor közönsége előtt játszott újra trombitán, azon a hangszeren, amit talán huszonévesen gyakorolt utoljára rendszeresen, még lettországi otthonában.

A zenetanulás pozitív hatását hosszan sorolhatnánk, ezúttal csak kettőt emeljünk ki: elősegíti a kreativitást és formálja az ízlést.  Észtország 2018-ban ünnepli az Orosz Birodalomtól való függetlenedésének 100. évfordulóját. Mi következik e két tényből? Ajándék hangszer. Gyorsan szögezzük le, ez nem azt jelenti, hogy a centenáriumi ünnepségek részeként minden észt gyereknek csomagot küld a posta, benne triangulummal, csörgődobbal vagy valamilyen népi hangszerrel, hanem azt, hogy a zenetanulás és gyakorlás helyszínein megfelelő minőségű hangszerek állhatnak rendelkezésre. Egy felmérést eredményéből ugyanis az derült ki, hogy az észt zeneiskolák hangszereinek jó része elhasznált, ráadásul vannak olyan hangszerek is, amelyeket azért nem tudnak tanítani, mert nem…