William Shakespeare: Szentivánéji álom – Szegedi Nemzeti Színház
Egy kocka: ez a szegedi Shakespeare-előadás tere. Egyszerű geometrikus elem, amelynek roppant értelmezési kultúrtörténete van Julius Caesar mondásától kezdve Stephane Mallarmé versén át Vincenzo Natali kultfilmjéig. Természetesen értelmezhető a dobozszínház szimbólumaként vagy a világ lehatárolásaként, s még számtalan módon. Horgas Ádám rendező nem szűkíti le az értelmezési lehetőségeket: vidoóprojekcióival a szó szoros értelmében varázslatos hellyé teszi ezt az önmagában sivár formát, olyan hellyé, ahol bármi megtörténhet. Az előadás első képei azt a látszatot keltik, mintha egy videójátékba kerültünk volna be, de a virtualitás később is fontos szerepet kap. A szereplők megjelenésében van valami regényesen eltúlzott, a látvány és az erős hangulatfestő zene miatt pedig néha az az érzésem, mintha egy Disney-film terében járnánk (díszlet: Horgas Péter). Olyan finoman csúszik egymásba álom és valóság, hogy a szereplők tudatállapota csakhamar másodlagossá válik.
Heléna (Csorba Kata) és Hermia (Ágoston Katalin), valamint Titánia (Menczel Andrea) és Hyppolita (Borsos Beáta) a női vágy vezérelte önkéntelen gesztusok és tudatos praktikák teljes arzenálját felvonultatják, Lysander (Rétfalvi Tamás) és Demetrius (Ferencz Nándor) viszont sokszor kifejezetten naivaknak tűnnek. Ebben az előadásban szinte mindenki könnyelműen szeleburdi, még az ironikus Puck (Poroszlay Kristóf) is. Az egyetlen igazán komoly alak Oberon (Medveczky Balázs), aki inkább emlékeztet dörzsölt maffiafőnökre, mint bölcs fejedelemre. A karakterek könnyedsége sokat segít abban, hogy a nézőt magával ragadja az álomszerű kavalkád. Egyedül a mesteremberek előadása lóg ki mindebből – a harsány ripacskodás visszazökkent bennünket a durva, tökéletlen valóságba, ami nem jó érzés, mert a szegedi előadás varázslatos álomvilága egyébként sokkal kellemesebb helyet teremtett bennünk. Zuboly (Kárász Zénó) komikusan eltúlzott haldoklása olyan durva poén, amely szinte felszámolja bennünk a vágyat, hogy bemenjünk az erdő sűrűjébe. Ettől eltekintve élvezetes és fontos előadás a legújabb szegedi Szentivánéji álom: videóprojekcióival, az erőteljes virtuális jelenléttel akár egy új színházfelfogást képviselő korszak ígéretes nyitányának is remélhetjük.
Az előadás alkotóit és játszási időpontjait itt találja
