Schilling Árpád a közösségi oldalán tette közzé írását az október 8-i eseményekre reagálva:
„Nem tudom, mit lehetne még tenni törvényes úton azért, hogy ezt a hentesmunkát a tisztelt kuratórium ne vigye végig. Találnak valami helyet, aztán egyesével fogják átcsábítani, vagy kényszeríteni a tanárokat, hallgatókat. Pénzzel, szakmai lehetőségekkel, a nyugalom ígéretével?
Akik ma kiálltak az SZFE elé, és megakadályozták a komisszár térfoglalását, azok valóban hősök, mert vállalják mindazt, ami majd következik. Ők az elejétől fogva nem állítanak mást, minthogy az Színház-, és Filmművészeti Egyetem kormányzati átalakítása az egyetem polgárságának megkerülésével történik, és mint ilyen teljes mértékben és megkérdőjelezhetetlenül antidemokratikus.
A szenátust minden alapvető jogától megfosztották, mindenféle szakmai koncepció nyilvánossá tétele nélkül létrehoztak egy kuratóriumot, amelyből kihagyták a szenátus, az egyetem polgárságának jelöltjeit. A szenátus, az oktatók és a hallgatók ellen hónapok óta rágalomhadjárat folyik a közmédiában és a kormányt nyíltan támogató médiumok mindegyikében.
Tudható, hogy mennyien vannak még, akik bátran kiálltak egyedül vagy akár többen, köztük egyetemisták is szép számmal, akik küzdöttek, és akiknek segítségre, támogatásra, nyilvánosságra lett volna szükségük. Tudom, hogy sokan érezhetnek jogos sérelmet, mert ügyeik mellett nem álltak ki mások.
Már nem csak a kormánnyal, már egymással szemben is gyűlnek a sérelmek. Újra és újra kockázat szembenézni a hatalom igazságtalanságával, mert félő, hogy még azok sem állnak ki mellettünk, akiket épp úgy elnyomnak, mint ahogy minket. Törekednünk kell rá, hogy ne felejtsük el, ami már történt, és legyen erőnk támogatni mindenkit, akit éppen elér a vész. Most mindenkinek, aki szerint nem jó olyan világban élni, ahol az embert csak úgy oldalba taszíthatják, mert úgy tartja a kedvük, azoknak egységesen kell támogatni az SZFE ügyét. Azokat, akik az épületben őrködnek a tan-, és szólásszabadság, az egyetemi autonómia, a művészet, a tudomány, a kritikus gondolkodás szabadsága, a demokratikus elvek, az etikus és szakmai hozzáállás, az emberi méltóság és személyes integritásuk védelmében, most és küzdelmük során végig, és még azon is túl, támogatnunk erkölcsi kötelesség.
A sorfalat álló fiatalok Magyarország reménységei. Azokká válnak, ami most történik velük. Hálás vagyok a színházi és filmes szakma azon tagjainak, akik bátran és felelősen támogatják őket. Tisztelet azoknak, akik sztrájkolnak, akik tanítanak, akik segítenek! Bírjátok, amíg bírható! Hatalmas dolgot tesztek magatokért és az országért!
