Fogta magát Natasha Concessio néven YouTube csatornát fenntartó indiai lány és csinált egy sátáni üzenetnek gondolt, fordítva lejátszott Szomorút.
Szomorú vasárnap
Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!
Amolyan igazi nyár az, ami hallik mai Szomorún keresztül. Talán fesztivál offszínpadának főműsorideje, vagy kommercializált tábortűzkoncert, fizetős haverokkal pimpelt folyóparti házibuli.
Futur orientalisztik kapás a legmenős napjaink éneklányától aki csak névazonosa Mrs. Mark Zuckerbergnek, amúgy meg önjogon (már amennyire ez Kínában lehetséges) sztár a keleti végeken Priscilla Chan néven.
Ma megtudhatod, hogy mi lenne, ha a Gloomy Sunday 2024-ben született volna, és a rendkívül mainstream stílus szerint alkották volna elő.
Szükség van valami állandóságra ebben a szivárvány összes színében váltakozó zöld narancs lila sárga piros mindenfélekék színű lokálglobál világban.
Ekho fókuszú verzióban részesül mai hallgatóság alákevert utcazajtól várt különleges atmoszféra-teremtéssel.
Elvesztett hangok, el nem énekelt dalok, túl kevés megmaradó – de – örök emlék. Tolulnak gondolatok, keresve kellemes Szomorút.
Hallva dal ma nehezen dönthető, hogy az egészen kivételesen megtrombíntó névadó zenész (Mac Gollehon), vagy teljesen akármilyen énekesnő (Amina Claudine Myers) együttese adja a zseniális paradoxitásban kellemes Gloomy-hangulatot.
Érdes szexi sokféleségben elhangzó Szomorúra virradt a káerópai életérzés, kis orientalista szósszal taknyolt lengyel alapvetés.
Egészen zseniális ötlet volt több mint húsz éve a hagyomány megújítása érdekében életre keltett bárzongorista verseny.
