A Mosar cím izlandi nyelven mohákat jelent, ennek megfelelően elsősorban a mohák inspirálták a darabot. Olyan hangzásfelületet akartam létrehozni, amely messziről nézve homogén, de ha elég közel megyünk hozzá, kiderül, hogy ezer kis pici különböző egyéni kinövésből áll – meséli a zeneszerző.
Ez a darab az első olyan kompozícióm, ami a Voynich-kézirat alapján készült. Az első fejezetet, a herbáriumot vettem ihlető forrásul, ami – egyes elméletek szerint – a középkori európai tudományos növénygyűjteményekre jellemző stílusban íródott.
A darab a Papageno.fm műsorán is hallható!
A Voynich-kézirat fantasztikus rajzait nézegetve olyan érzésünk támad, mintha már találkoztunk volna ezekkel az ábrázolásokkal, mintha az egésznek akár még értelme is lehet. De mégis, a mai napig nem sikerült megfejteni, hogy ez a könyv és a benne található rajzok fontos információkat tartalmaznak-e, vagy csak egy zseniális ember fantazmagóriájának lenyomatai.
Az én zenémben mindegyik tétel egy-egy parafrázis, egy nagyon is közkincsnek számító széles körben ismert dallam feldolgozása, zenei karikatúrája. Ezeken a slágerfoszlánnyá silányult motívumokon munkálkodik az elmúlás, a szinte már giccsbe forduló nosztalgia, a szétfolyó idő és a romlás.
Hol szép, hol keserédes vagy éppen nagyon is szomorú a zene, és mindvégig olyan ismerős: ilyet mintha láttam volna már, ennek az egésznek akár még értelme is lehet…
