Emlékhangversenyt tartanak Bozay Attila és Durkó Zsolt Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerzők, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) posztumusz tagjainak emlékére szeptember 1-jén vasárnap Budapesten, a Pesti Vigadó Dísztermében. Fekete Gyula zeneszerző, az MMA Zeneművészeti Tagozatával a koncertet közösen szervező Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a két zeneszerzőről kevesebb szó esik ma már. Az emlékhangversenyen ritkán […]

Kutrik Bence Rituale című alkotása a Bartók Rádió ArtRIUM sorozatának 2017 évi koncertjére született, és olyan hatást váltott ki, hogy 2018 áprilisában stúdiófelvételt készítettek belőle. Ez a felvétel volt versenyben a 65. International Rostrum of Composers (IRC) kortárszenei seregszemlén, ahol bekerült az európai rádiók számára lejátszásra ajánlott 10 darab közé. A mű 2019 márciusában kétszer […]

A darab különböző zenei jellemzők szélső állapotai közötti észrevétlen átmenetek lehetőségeit járja körül. Lassan felismerhetővé váló harmóniák, hangulatok, karakterek, stílusok folyamatosan alakulnak át egymásba, olykor hagyományos kompozíciós eszközökkel, olykor olyan megoldásokkal, amelyek az elektronikus zenében és hangtechnikában alkalmazott átúsztatásokat akusztikusan imitálják. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. A cselló-zongora darab ősbemutatója a 2015-ös CAFe Fesztiválon volt, ahol […]

Az eddig megismert tématípusokat, karaktereket és szerkesztéselveket használja egy szimfonikus dramaturgia új lehetőségeket biztosító keretei közt a Találkozások című kamarazenekari mű (1985). A cím átvitt értelemben utal a fafúvók, rézfúvók és vonósok más-más hangszínkészletének, tematikus anyagának találkozására, valamint a különböző miliőkből, korszakokból, iskolákból származó stílusok és idiómák konfrontációjára. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. Nagy vonalakban ismét […]

„A lemeznek nem véletlenül címet adó Tengerszem alapötletét csaknem tíz évig hordtam-érleltem-finomítottam magamban. Felékített kromatikus szólammozgás-sor – ez lehetne tömören a kompozíció alapeszméje.” A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. A már említett hangszerelési, nagyformát, illetve harmóniákat érintő, valamint belső ritmikus és idődramaturgiára vonatkozó tényezői a szerző meggyőződése szerint (egyik) legfontosabb művévé avatják a Tengerszemet. Az 1961-es születésű Olsvay Endre […]

Mindig kiábrándítónak találtam egy zeneszerző műsorfüzetben való leírását a darabjáról. Ugyanis elvész a zene által felkínált titok, titok, mely semmiféle más módon nem mondható el. Verbálissá tenni a miértet, nem zeneszerző dolga. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. Mégis álljon itt egy idézet Kassáktól, melyet előszónak, mottónak szántam a darabhoz: Játszunk hát mi is – sok pisis kisgyerek […]

„A kifejezés és a dramaturgiai egyensúly minden zenének, tehát korunk zenéjének is alapvető princípiuma. Ettől a szemlélettől veszélyes a komponistának eltávolodni. A zenei elem ugyanis önmagában se nem jó, se nem rossz, hiszen az a formában, magában a kompozícióban fejti ki értelmét, jelentését” – vallotta Durkó Zsolt, s ennek az ars poeticának legnyilvánvalóbb hordozója életművében […]

Sári József Benedictus es Domine című műve a Magyar Egyházzenei Társaság felkérésére készült 1995-ben.  A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. A mű liturgikus keretek között – a katolikus mise Offertoriuma alatt –, illtve koncertszerűen is megszólaltatható. Mint Sári József megfogalmazta: „a szöveg – szent jellege mellett – a legmagasabb költői igény szintjén áll, időtlenül szép és tág, […]

A pályája delelőjén elhunyt Pászti Miklós (Budapest, 1928. március 4. – Budapest, 1989. február 12.) karvezetői és pedagógiai munkássága mellett rendszeresen komponált is. Szinte kizárólag énnekkari műveket írt, amelyek „leginkább Bárdos Lajos archaizáló kóruskompozícióinak stílusához állnak közel”(Antal Mátyás).  A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. A latin nyelvű, egyházi szöveget megzenésítő Puer natus a trubadúrének dallamvilágára és stílusára emlékeztet. Lendületes, 6/8-os lüktetésének, hatásos […]

A …concertante… koncertfelvételének adaptációjánál elsősorban a zenei formát akartam érthetővé, olvashatóvá tenni. A két szólistának, Hiromi Kikuchinak és Ken Hakiinek ajánlott, nagyzenekarra írt mű formája számomra mindig bonyolultnak és nehezen megközelíthetőnek tűnt. Úgy valahogy, mint amikor az ember egy idegen városban el akar jutni valahová, de bármerre is indul el, a végén folyton ugyanabba az […]