A Budapesti Fuvola Akadémia keretében szeptember 23-án ad közös koncertet Denis Bouriakov és a Liszt Ferenc Kamarazenekar a BMC-ben. A hangverseny, valamint a Los Angeles-i Filharmonikusok szólófuvolásának ezt követő mesterkurzusa kapcsán a Budapesti Fuvola Akadémia megálmodóját, Szilágyi Szabolcsot és a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti menedzserét, Hornyák Balázst kérdeztük, aki egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatát a szakmai rendezvénnyel.
– 2016-ban indult útjára a Budapesti Fuvola Akadémia. Mi változott az elmúlt öt évben?
Szilágyi Szabolcs: Zenészként azt hiszem, hogy mindannyian szembesültünk már azzal a helyzettel, hogy bizonyos világnagyságokkal csak akkor találkozhattunk, vagy akkor hallhattuk a játékukat élőben, amikor ők már túl voltak a pályájuk zenitjén és jó eséllyel csak a személyiségükből kaphattunk valamit. A Budapesti Fuvola Akadémia beindításával én alapvetően ezen szerettem volna változtatni. Nem titok, hogy az első évtől arra koncentráltam, hogy a rendezvény ismertsége és elismertsége párhuzamosan haladjon hazai és nemzetközi szinten.
Úgy vélem, hogy az elmúlt években a világ legkeresettebb fuvolaművészeit hoztuk el Budapestre, és idén is ezt tesszük, hiszen szeptember 23-án a Los Angeles-i Filharmonikusok szólófuvolása, Denis Bouriakov ad majd koncertet és tart mesterkurzust az azt követő két napon. A cél tehát nem változott, a rendezvény presztizse és volumene viszont egy határozott növekedési pályára állt. A Budapesti Fuvola Akadémia életében én elsősorban fuvolaművészként szeretnék részt venni, ezért megkértem Hornyák Balázst, hogy menedzserszemléletével kapcsolódjon be a szervezésbe.
– Hogyan találtátok meg egymást?
Hornyák Balázs: Mindketten fuvolaművészek vagyunk, így mindig is tudtunk egymásról. Ott voltam, amikor elindult a Budapesti Fuvola Akadémia. Az elejétől szimpatikusnak tartottam a kezdeményezést, hiszen egy olyan képzési formát, ha úgy tetszik gazdagító programot valósít meg, ami itthon hiánypótló. Az idei vendég, Denis Bouirakov eredetileg tavaly jött volna Budapestre, de mint sok mást, a pandémia ezt is felülírta. Az azóta eltelt időben viszont volt időnk, hogy egyeztessük Szabolccsal az elképzeléseinket.
– Ennek következtében indult el egy közös gondolkodás a Liszt Ferenc Kamarazenekarral is?
HB: A Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti menedzserként úgy gondolom, hogy amit a Budapesti Fuvola Akadémia képvisel, az pontosan beleillik az együttes elképzeléseibe. Nagyon hasonlóan gondolkodunk a minőségi programok és a feltörekvő generáció nevelése iránti elkötelezettségről. A zenekar számára az elmúlt közel hatvan évben mindig fontos volt, hogy világhírű szólistákkal koncertezzen. Jean-Pierre Rampal legendásan jó kapcsolatot ápolt a zenekarral, és nagyon örülünk, hogy egy ilyen erős szakmai rendezvény keretében idén Denis Bouriakovot láthatjuk vendégül, aki hasonló népszerűségnek örvend, mint akkoriban Rampal.
– Denis Bouriakov a világ legkeresettebb szólófuvolistáinak egyike. Mi a jelentősége az ő vendégjátékának?
HB: Bouriakov jelenleg a Los Angeles-i Filharmonikusok, korábban pedig a New York-i Metropolitan szólófuvolása. Fantasztikus személyiség, egy igazi újító. Rengeteg átiratot készített, hangszerén egyedülálló technikai fölénnyel játszik, olyan művész, akinek adott esetben nem okoz gondot, hogy Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét is előadja. A budapesti koncert műsorát úgy szerkesztettük, hogy megvillanthassa hihetetlen hangszertudását, élő, virtuóz repertoárját. Hogy Bach IV. brandenburgi versenye mellett csak két átiratot említsek, eljátssza majd Schubert: a-moll „Arpeggione” szonátáját és Saint-Saëns: Bevezetés és Rondo capricciosóját.
– Mekkora esély volt arra, hogy a tavaly elmarad koncert után Denis Bouriakov újra eleget tud tenni a meghívásnak?
HB: Emiatt nem aggódtam. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, nagyon megtisztelő volt a hozzáállása. Ismerte a Liszt Ferenc Kamarazenekart és örömmel vállalta a felkérést. Arról nem is beszélve, hogy egyfajta kölcsönös egymásra találásról is szó van, hiszen ritka alakalom egy fuvolaművésznek, hogy zenekari kísérettel, szólóban ilyen komplex műsorral álljon színpadra. Mindketten kihívással tekintünk a koncert elé.
– Beszéljünk egy kicsit a mesterkurzusról, hiszen ez az, ami valójában vonzóvá teszi a Budapest Fuvola Akadémiát.
HB: A fuvolás találkozóknak megvannak a saját hagyományai hazánkban is, melyekre mindig nosztalgiával tekintett a szakma. A Budapesti Fuvola Akadémia ezeknek az egykori fórumoknak a hangulatát és jelentőségét, a megszakadt hagyományt igyekszik megújult formában feleleveníteni. Országos méretekben gondolkodunk. Nagyvárosaink legkiválóbb fuvolás műhelyei mind delegálnak aktív, illetve passzív hallgatókat a rendezvényre. Nem utolsó sorban hazahívjuk azokat a magyar növendékeket, akik az utóbbi években külföldi mestereknél tanultak, tanulhatnak. Fantasztikus hangulata van egy ilyen eseménynek.
SzSz: Ahogy az elején is utaltam rá, a Budapesti Fuvola Akadémia akkor tölti be a szerepét, ha lehetőséget teremt a szakma képviselőinek, növendékeknek és az érdeklődőknek, hogy személyesen találkozzanak. Csak erre és a minőségre alapozva tudjuk elérni a célunkat. Lehetséges, hogy több emberhez eljutnánk, ha az interneten keresztül közvetítenénk az eseményeket, de úgy gondolom, hogy ezáltal pont a lényeg, a szakmai és érzelmi töltekezés veszne el.
– Megmarad szakmai fórumnak a Budapesti Fuvola Akadémia, vagy terveztek nyitni a szélesebb közönség felé is?
HB: A perspektívákat tekintve a szakmai programok élveznek elsőséget, de ami az oktatást, a zenei nevelés misszióját illeti, szeretnénk minél jobban kiszélesíteni a BFA lehetőségeit, hiszen egy ilyen program tényleg javára válik pedagógusnak, növendéknek, gyakorló művésznek és minden érdeklődőnek egyaránt. A minőségi szakmai programok létrehozásához a mostanihoz hasonló intézményi összefogások kulcsfontosságúak a magyar zenei életben. Büszkék vagyunk arra, hogy a két intézmény között egy olyan példaértékű együttműködés jöhetett létre, amely lehetővé teszi, hogy kiszolgáljuk a szakma és a zeneértő közönség magas szintű igényeit.
