Nagy-Britannia egyik legnagyobb politikusaként, az ország volt miniszterelnökeként mindenki ismeri, sokan talán azt is tudják, hogy történelmi tárgyú írásaiért 1953-ban Irodalmi Nobel-díjat kapott, de hogy élete során több mint hétszázötven festményt is alkotott, az talán kevésbé közismert. Pedig Winston Churchillnek több kiállítása is volt, munkái különböző közgyűjteményekben is ott vannak szerte a világon, és a képei ma is rendszeresen forognak a műkereskedelemben. Most éppen egy olyan festményére lehet licitálni, amelyen kedvenc italát örökítette meg.
Ezekben a napokban már zajlik a Sotheby’snek az a modern és háború utáni brit műalkotásokat árverező online licitje, amelynek egyik tételét Sir Winston Churchill (1874–1965), a szigetország egykori miniszterelnöke alkotta: a Jug with Bottles (Kancsó palackokkal) című, valamikor az 1930-as években olajjal festett, 72×57 centiméteres vásznat a ház előzetesen 150.000–250.000 fontra becsüli, a licit 130.000 fonton indul érte.
A képen – amelyet Churchill a délkelet-angliai Chartwell-ben lévő vidéki házában festett – egy fémtálcán két üveg, egy kancsó és két pohár látható, a háttérben egy függöny széle. A két palack közül az egyik jól láthatóan egy jellegzetes formájú-címkéjű Johnny Walkeres whiskysüveg, amelyik tehát Churchill kedvenc italát rejti, a másikban talán valamilyen bor lehet.
A képnek a története is igencsak érdekes. Churchill valamikor az 1940-es évek első felében az amerikai Averell Harriman üzletembernek adta ajándékba, aki ezekben években Roosevelt elnök személyes megbízottjaként többször is járt politikai tárgyalásokon Európában, egy fotó tanúsága szerint 1942-ben jelen volt Churchill és Sztálin találkozóján is, majd 1943-tól Amerikai moszkvai nagykövete lett.
Ugyanakkor – és az kérdés, hogy vajon a brit politikus erről tudott-e – Harrimannak már ekkor viszonya volt Churchill fiának, Randolphnak a feleségével, Pamelával, akivel aztán sok évvel később, 1970-ben össze is házasodtak (a nő a férfi harmadik felesége volt). Harrimann 1986-ban, Pamela 1997-ben halt meg, és 1997 májusában a kép már kalapács alá is került a Sotheby’s New York-i árverésén, ahol is a Barbara és Ira Lipman amerikai műgyűjtő-házaspár vásárolta meg; az ő haláluk után kerül most újra a műkereskedelembe.
Ami pedig Churchill képeinek eddigi műkereskedelmi szereplését illeti, íme egy kis ízelítő: 2006 decemberében az 1951-ben Marokkóban festett View of Tinherir (Tinghir látképe) című festménye a várt összeg közel háromszorosáért, 612.800 fontért kelt el Londonban a Sotheby’snél; 2007 júliusában a Chartwell: látkép bárányokkal című munkájáért egymillió fontot adtak ugyancsak egy angliai árverésen; 2008 áprilisban 420.000 dollárért (akkori árfolyamon közel 66 millió forint) adták el New Yorkban a Bonhams árverezőház aukcióján a Sunset over the Atlas Mountains (Naplemente az Atlasz hegység felett) című, 1935-ös marokkói nyaralása alatt festet képét; eddigi legmagasabb árát pedig 2014 decemberében érte el a Sotheby’s londoni aukcióján, amikor is a The Goldfish Pool at Chartwell (Az aranyhalas tó Chartwellben) című, 1932-ben festett képéért 1.762.500 fontot (634 millió forint) fizetett ki valaki.
És ha ez a rekord most aligha forog is veszélyben, azért a november 17-i licitzárásig a brit politikus kedvenc italáért feltehetően most is komoly versenyt fognak vívni politikai tisztelői, festészetének kedvelői, vagy egyszerűen csak a whiskykedvelők.
